Mi a viselkedésgazdaság?

A fogyasztók hajlamosak arra, hogy személyre szabott termékeket vásároljanak, amelyek kielégítik az igényeiket és igényeiket. Azonban a legtöbb fogyasztó egy népszerű márkára vagy a múltban már meglévő márkára áll. Egy ideális világban a fogyasztók a termék költségeinek és előnyeinek, valamint a meglévő preferenciák és a piaci trendek mérlegelése után döntenek. A viselkedési közgazdaságtan tehát tanulmányozza az egyén vagy intézmény gazdasági döntéshozatali folyamatának pszichológiai, társadalmi, érzelmi és kognitív hatásait, valamint az ilyen döntések következményeit az erőforrás-elosztásra, a piaci árra és a bevételre. A különböző gazdasági magatartások különböző hatással vannak a különböző környezetre. Így a hatás soha nem egyenletes. A viselkedési közgazdaságtan tanulmányozása a piaci döntéshozatali folyamatból és a választást befolyásoló tényezőkből áll.

A viselkedésgazdaság története

A közgazdaságtan "klasszikus időszakában" a mikroökonómia tanulmányozása gyakran összefügg a pszichológiával, mivel az adott egyén viselkedése, amikor a tranzakciókhoz jött, gyakran függ a tisztesség és az igazságosság észlelésétől. A tudományágat azonban a neoklasszikus gazdasági időszakban természettudományként alakították át, a gazdasági emberek ( Homo economyus) fogalmának kifejlesztésével , amely a gazdasági magatartást feltételezéseik alapján vette alapul. A 20. században Gabriel Tarde és Garai László erőfeszítései révén a várható hasznosság és diszkont segédprogram népszerűvé vált. A kognitív pszichológia 1960-ban kezdett felfedezni az agyat, mint a viselkedési modellt ellentétes adatfeldolgozó eszköz. 1979-ben kifejlesztették a kilátások elméletét, hogy elmagyarázzák mindazt, amit a két közhasznú elmélet magyarázhat. A közgazdászok azonban egyetértenek abban, hogy a kilátások elmélete csak olyan jelenségeket magyarázhat, amelyek nem magyarázhatók a hasznossági elméletekkel. A kilátások elméletét átdolgoztuk a kumulatív kilátások elméletére, amely a nemlineáris valószínűség megengedésével az értékelési fázisra összpontosított.

A viselkedési gazdaságtan alkalmazása

A viselkedési közgazdaságtant az időközi választás fogalmának megmagyarázására használták, ami olyan helyzet, amikor a meghozott döntés hatásai más, későbbi időpontban érezhetők. A fogyasztók olyan döntéseket hoznak, amelyekben a döntés meghozatalától eltérő időpontban várható pozitív eredmény. A feltételes hasznosság a viselkedési közgazdaságtan alkalmazása, és megmagyarázza, hogy az emberek miért illúziók az irányításról, és meghatározzák a külső tényezők valószínűségét azzal, hogy hasznosságuk függ a választásuktól és cselekvéseiktől, még akkor is, ha nem változtathatnak vagy befolyásolhatják a külső tényezőket. A viselkedési közgazdaságtan azt is magyarázza, hogy milyen különbség van a többi fogyasztóhoz viszonyított fogyasztási helyzet és az abszolút fogyasztás között. Például a jó házban való tartózkodás helyzete van, míg a nyugdíjazás megtakarítása nem pozicionális. Robert H Frank könyvében „A Darwin-gazdaság” azt sugallja, hogy az adópolitikáknak tükrözniük kell ezeket a fogyasztási szokásokat.

kritika

A viselkedési közgazdaságtan számos piaci helyzetben korlátozottan alkalmazható, mivel a verseny és a lehetőségek korlátozott jellege a racionális viselkedés közelebbi közelítését igényli. A piaci helyzet tehát racionalitást alkalmaz a döntéshozatalban alkalmazott magatartással szemben. A prospekt elmélet egy modell döntéshozatal, nem pedig általános gazdasági magatartás, és csak egy piaci résztvevőnek bemutatott egyszeri helyzetben alkalmazható. A hagyományos közgazdászok a gazdasági érték meghatározásakor előnyben részesítették a preferált preferenciát. A viselkedési közgazdaságtan alapját nem támogató, valós viselkedéselmélet vagy egységes elmélet sem létezik