Mi a tömegmegőrzés törvénye?

A tömegmegőrzésről szóló törvény az az elv, amely kimondja, hogy sem a fizikai átalakulás, sem a kémiai reakciók nem hoznak létre és nem semmisítenek meg egy izolált rendszerben lévő tömeget. Ezen elv szerint a kémiai reakcióban lévő reagenseknek és termékeknek egyenlő tömegűnek kell lenniük. Ezért a kémiai reakcióban a viasz és az oxigén (reagensek) tömegének összegének meg kell egyeznie a szén (IV) -oxid és a víz (termékek) tömegének mennyiségével. A tömegmegőrzésről szóló törvény alapvető fontosságú a reagensek és a termékek ismeretlen tömegének meghatározása során minden egyes kémiai reakcióban.

A tömegmegőrzés törvényének története

A Tömegvédelem törvénye egy ókori görög javaslatából származik, hogy az univerzumban lévő anyag összmennyisége nem változik. 1789-ben Antoine Lavoisier a tömegvédelem törvényének nevezte a fizika létfontosságú elvét. Einstein később módosította ezt a törvényt azáltal, hogy az energiát felvette a leírásába. Einstein szerint a törvény a tömegenergia-megőrzés törvényévé vált, amely kimondja, hogy a teljes tömeg és az energia nem változik egy adott rendszerben. Ebből az elvből az energia és a tömeg átalakítható az egyikről a másikra. Mindazonáltal, mivel az energiafogyasztás vagy a közös kémiai reakciók termelése elhanyagolható mennyiségű masszát eredményez, a tömegvédelem törvénye még mindig a kémia alapvető fogalma.

Kémiai reakciók és a tömegmegőrzés törvénye

A Tömegvédelemről szóló törvény előírja, hogy a kémiai reakciók magukban foglalják az atomok és a reagensek kötődésének átszervezését a termékek különböző elrendezéseire. Így a folyamatban lévő atomok száma nem változik. Emellett az adott anyag atomjai azonosak; ezért azok átrendezése nem változtatná meg az ügy tömegét. A vizualizáció a kémiai reakciók kiegyensúlyozott kémiai egyenletekkel történő ábrázolásának alapvető feltétele.

Ezekben az egyenletekben a reakcióban résztvevő elemek egyenlő számú mólot tartalmaznak az egyenlet bal oldalán és jobb oldalán. Ezért meg tudnánk határozni egy adott mennyiségű termék előállításához szükséges anyag mennyiségét. Ezen túlmenően a tömegmegőrzési törvény alapvető fontosságú a gázok tömegének meghatározásában a kémiai reakciókban, mivel ezek a legtöbb esetben nem mérhetők. Ezért szilárd, folyékony vagy gáztermékként vagy reagensként reagáló reakcióban a szilárd és folyékony anyagok tömegének ismerete segít a gáz tömegének meghatározásában, mivel a megmaradt tömeg csak hozzá van rendelve.

Valódi élet példa

Egy tipikus forgatókönyv, amely magában foglalja a Tömegvédelmi törvény alkalmazását, egy tíz gramm jégkocka olvadása egy forró nap alatt. A jégkocka szilárd állapotáról folyékonyvá válna, és végül gőzgé válik. A jégkocka tartályának tömege állandó marad, és a víz tömege ebben a rendszerben sem változik meg teljesen az elpárologtatás után.