Mi és hol van Kalimantan?
Leírás
Borneo szigetének (a világ harmadik legnagyobb szigete) háromnegyedét Indonézia politikailag ellenőrzi, és a szigetnek ez a része Kalimantan néven ismert. Borneo fennmaradó része a malajziai Sabah és Sarawak államok, valamint a Brunei szultánság irányítása alatt áll. A Kalimantan négy tartományra oszlik, melyek közül a legnagyobb a Közép-Kalimantan vagy a Kalimantan Tengah, amelynek területe 153, 564, 50 négyzetkilométer. A másik három tartomány West Kalimantan (Kalimantan Barat), Kelet-Kalimantan (Kalimantan Timur) és Dél-Kalimantan (Kalimantan Selatan). A Kalimantan népessége a Borneo teljes népességének 69, 5% -át teszi ki, ezért, mivel a Borneo területének mintegy 73% -a Kalimantanban fekszik, ez a szigetrész kissé kevésbé sűrűn lakott, mint a sziget átlaga.
Történelem
Úgy tűnik, a hinduizmus és a buddhizmus jelentős hatást gyakorolt a Kalimantanra az ókorban. A hindu és buddhista kultúra bizonyítékai itt szanszkrit szentírások és buddhisták és hindu szobrok, valamint az 5. és 11. század közepette ismert irodalom formájában készültek. A Sumatra Srivijaya Birodalma (7.-14. Század), a Kelet-Jáva Majapahit Birodalma (14.-16. Század), majd a muszlim államok (a 16. század után) különböző időpontokban irányították a Kalimantánt. A hollandok és a britek a 17. századból kezdtek megérkezni a helyszínre, és 1863-ra a Kalimantan holland gyarmati uralom alatt állt. A második világháború japán megszállást tanúsított Borneo szigetén. Végül egy indonéz függetlenségi mozgalom után Kalimantan 1945-ben elért szabadságát a japán erőktől, és 1949-1950-ben az Indonéz Köztársaság részévé vált.
Gazdaság és kormány
Mivel a Kalimantan területének több mint 75% -át erdők foglalják el, az erdészeti iparágak nagyban hozzájárulnak a régió gazdaságához. A mezőgazdaság és a halászat a Kalimantan másik fő gazdasági ágazata. A régió fő exporttermékei a fűrészáru, rétegelt lemez, feldolgozott fa, furnér, rattan, gyanta, gumi és hal. A Kalimantan négy tartománya jelenleg az Indonéz Köztársaság kormánya és joghatósága alá tartozik.
Kultúra
Indonézia 2010-es népszámlálásánál a Kalimantan népessége 13.772.543 volt. A térség legtöbb települése a part mentén fekszik, és lakossága főként a maláj népcsoportokból áll, amelyek túlnyomórészt muzulmánok, valamint mintegy 50 etnikai Dayaki csoport kisebbsége, akik a patakok vagy folyók mentén a hosszúkamrák belső térségében élnek. A Dayakok hagyományosan vadász-gyűjtögetők voltak, és ma „slash és égetnek” a mezőgazdasági szakemberek, és népszerűen „Borneo fejvadászai” néven ismertek. A Dayak hagyománya szerint ellenségeik feje természetfeletti erőket hordoz, amelyek biztosítják a jólétüket. Ennélfogva minél több törzsember gyűlt össze, annál nagyobb volt a rangja a hagyományos Dayak közösségben. Bár ezt a gyakorlatot a hollandok tiltották a 19. században, ma ezeknek a fejvadászoknak a népszerű terrorista meséi még mindig sok turistát vonzanak, hogy meglátogassák a Dayak településeit Kalimantanban.
Élőhely és biológiai sokféleség
Az esőerdők, a hegyvidéki erdők, a mangrove és a Kalimantan mocsárai, valamint a trópusi éghajlat a növény- és állatvilág sokféleségének fennmaradását és növekedését támogatja. Az ezekben az erdőkben található 15 000 növényfaj közül közel 6000 természetű. A régió erdein is 10 főemlős faj, 350 madárfaj és 150 kétéltű és hüllő faj él. Számos nemzeti park, tartalék és szentély került kialakításra. Az orangutánok ezeknek az erdőknek a zászlóshajója, míg a malajziai napszemek, a leveles majmok, a makákók és a rágcsálók is megfigyelhetők az erdőkben. Itt feltűnően szép madarak, mint például a Sun madarak, a cockatoosok, a szarvascsőrök és a fácánok is megfigyelhetők. A rovarok virágoznak a Kalimantan erdejében, és látványos pillangók, fémes bogarak, millipedes, és a Walking Stick rovarok virágzó gerinctelen közösséget alkotnak a Kalimantan különböző élőhelyein.
Környezeti fenyegetések és területi viták
A Kalimantan erdei jelenleg komoly fenyegetésekkel szembesülnek a gátlástalan fakitermelő társaságoktól, akik gyakran illegálisan kitisztítják a hatalmas, erdei erdőket, hogy megfeleljenek a növekvő fafeldolgozó piacok igényeinek. A trópusi keményfa fákat gyors ütemben vágják le, csak a kereskedelmi érdekű növényzet váltja fel, mint a gumiültetvények és a pálmaolaj előállítására szolgáló monokultúrás (egykultúrás) pálmaültetvények. A Borneo elsődleges esőerdőinek több mint 30% -a elveszett az elmúlt 40 évben, és ritka és veszélyeztetett endémiás fajai közül sokan a kihalás kockázatával szembesülnek.
