Mi az esőerdő, és hol találhatók?
Mi az esőerdők?
Az esőerdők olyan sűrű erdők, amelyek magas éves csapadékmennyiséggel rendelkeznek (általában évi 1800 mm-nél magasabb) és viszonylag meleg vagy nagyon meleg éghajlat. Ezek az erdők létfontosságú ökológiai és környezetvédelmi jelentőséggel bírnak, mivel gyakran láthatók gazdag növény- és állatvilággal, szabályozzák a globális éghajlatot, és rengeteg előnnyel járnak az emberiség számára.
Trópusi esőerdő
A trópusi és szubtrópusi esőerdők, amelyek az oxigént termelő kapacitásuk miatt népszerűnek tekintik a világ „tüdejét”, az Egyenlítő és a nedves szubtrópia közelében találhatók. Ezeket az erdőket egész évben viszonylag magas páratartalom jellemzi, nagyon kevés szezonális változással. Az átlagos napi hőmérséklet 30 ° C és napközben 20 ° C között változik. A trópusi esőerdők trópusi vagy szubtrópusi nedves széles levelű erdőkként is ismertek. Ez a meghatározás arra szolgál, hogy megkülönböztessék őket a trópusi vagy szubtrópusi, szárazabb klímájú és szubtrópusi régiók szárazabb leveles erdejétől és a szezonálisabb változásoktól. A trópusi és szubtrópusi esőerdők Délkelet-Ázsiában, Szaharától délre fekvő Afrikában, Dél-Amerikában (például az Amazonban), Közép-Amerikában és a Csendes-óceáni szigeteken fordulnak elő.
Mérsékelt esőerdők
A szélsőséges szélességi körökben nagy csapadékú területeket elfoglaló tűlevelű vagy széles levelű erdők a mérsékelt esőerdők. Három fő jellemzője megkülönbözteti őket a mérsékelt erdők többi osztályától. Nevezetesen, ezek magas csapadékmennyiségek, az óceánok közelsége és a part menti hegyek közötti rövid távolságok. Bár az első tényező elengedhetetlen ahhoz, hogy az erdők esőerdővé váljanak, az utóbbi két tényező segíti az esőzések vonzását ezekre a magasabb szélességi erdőkre. A mérsékelt esőerdők Észak-Amerikában, Nyugat-Balkánban, Nyugat-Kaukázusban, Európa északnyugati részén, Ázsiában és Óceániában, Afrika déli részén és Dél-Amerika közepi szélességében találhatók.
Esőerdő rétegei, növényviláguk és állatviláguk
Az esőerdők felső rétege a feltörekvő réteg, amely a fákat jelöli, némelyike közel 70 méter magas, amely a lombkorona fölé emelkedik. Ezek a magas fák sokféle madár és agilis emlősök, például majmok élőhelyei. A lombkorona a felszín alatti réteg alatt helyezkedik el, és a 40 méter magas fák sűrű növekedése áll, amelyek ágaikat minden irányban szétszórják. Ezek az ágak az esőerdőben a fák folyamatos lombkoronáját alkotják. Az esőerdők legkülönbözőbb fajtái ebben a lombkorona rétegben találhatók. A világ esőerdőinek ez a rétege a Földön található összes növényfaj közel 40% -át teszi ki. A lombkorona rétegében sokféle madárfaj, rovar, fa békák és hüllők, valamint leopárdok, jaguárok és más nagy emlősök találhatók. A lombkorona réteg az alsó réteget a sötét határain belül helyezi el. Ez a réteg leveles bokrokból és kis fákból áll, és támogatja az állati élet mérsékelt sokféleségét, beleértve a hüllőket, kétéltűeket és bizonyos emlősfajokat. Az erdős padló az esőerdők legalacsonyabb rétege, és az csak mintegy 2% közvetlen napsugárzásnak van kitéve. Ellentétben az általánosan észlelt fogalmakkal, az erdei padló általában nem rendelkezik növényvilággal, és elsősorban a magasabb rétegek halott és bomló szerves anyagából, valamint néhány speciálisan adaptált növényből áll, amelyek gyenge fényviszonyok mellett nőhetnek. A kígyók, gyíkok és ellenségek az alsó esőerdő rétegben található állatfajok közé tartoznak.
Az esőerdők jelentősége
Az esőerdők létfontosságúak a globális éghajlati rendszerek fenntartásához. Ezeknek az erdőknek a fái együttesen globális szén-dioxid-mosogatóként működnek, amely a főbb üvegházhatást okozó gázok fölött elbocsátja a levegőt, így lehűl a légkör. Az esőerdők is szabályozzák a vízciklusokat és csapadékot váltanak ki. Ezen erdők hiánya aszályokat és elsivatagosodást okozna. Ezeknek az erdőknek a kiterjedt gyökérrendszerei nagy esőzésekből vizet vesznek fel, csökkentve az árvízkockázatot. A világ fajainak 50-90% -át is befogadják. A környezetvédelmi és ökológiai előnyök mellett az esőerdők megélhetési forrást is jelentenek a világ minden táján letelepedett emberek számára. Ebből az erdőből nyert erdei termékek, mint a gumi, kakaó, kávé, gyümölcs, tannin és íny. Az esőerdők a „világ legnagyobb gyógyszertárak” néven is ismertek, mivel ezeknek az erdőknek a növényéből nagyszámú gyógyszer származik. Több mint 120 receptköteles gyógyszer kapcsolódik esőerdőalapú üzemekhez, és a tudósok több mint 3000 növényt fedeztek fel ezekben az erdőkben, amelyek potenciálisan gyógyíthatják a betegségeket, beleértve bizonyos rákokat, AIDS-et és más fontos modern betegségeket is.
Az esőerdők élőhelyeinek veszélyei
Az esőerdők pusztulásának jelenlegi aránya szerint becslések szerint minden második másodpercben 1 és 2 hektárnyi esőerdő törlődik. Az ökológiai szempontból létfontosságú erdők elvesztéséhez vezető két fő tényező a földterület állattenyésztésre és -termesztésre való felszámolása. Az élőhely-pusztítás miatt 137 növény- és állatvilág veszít. A mai napig mintegy 136 millió hektár esőerdő veszett el az állattenyésztésből, és 26 millió hektár egyedül maradt a pálmaolaj termelésére. Ez a pusztítás csak a földön, beleértve az emberiség életét is, katasztrófát okozhatott. Az esőerdők felelőtlen kiaknázása miatt elvesztünk értékes potenciális gyógyszereket, élelmiszereket és egyéb erdészeti termékeket. Ennek hatására világszerte az éghajlatváltozás hatással van, és a természeti csapások, például az árvizek előfordulása megnőtt. Ezért sürgősen meg kell védeni a világ utolsó maradék esőerdőit, hogy biztosítsuk a bolygónk életének fennmaradását, beleértve a miénket is.
