Mi az aszály, és hogyan lehet őket enyhíteni?
Mi az aszály?
A szokatlanul száraz időjárás hosszabb időszaka, ahol kevés csapadék van, általában szárazságnak nevezik. Ez azonban nem az aszály abszolút definíciója, mivel természete és meghatározása régiónként változik. Az aszályok általában jelentős hiányt okoznak a régió vízellátásában, ami a légköri vízgőz, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek kimerülése okozta. Ellentétben a legtöbb más természeti katasztrófával, mint például a földrengésekkel, vulkáni kitörésekkel vagy hatalmas árvizekkel, az aszály kezdési idejének meghatározása elég bonyolult lehet. Az aszályok változó ideig is eltarthatnak, hetektől néhány évig egész évtizedekig.
Az aszály típusai, okok szerinti osztályozás
Az aszályok általában a rendszeres időjárási minták változásainak következményei. A légköri keringés változó vihar nyomvonalai csökkenti a szárazföldi csapadékot, és ennek következtében az aszályok körülményei változnak. Az El Nino és a La Nina jelenségeket gyakran az aszályért felelős bűnösöknek is tekintik. A közelmúltban úgy vélik, hogy az antropogén tevékenységek szintén fontos szerepet játszhatnak az aszályok példátlan gyakorisággal és súlyossággal történő meghívásában. Például a víz túlzott kitermelése a föld öntözéséhez és a belföldi fogyasztáshoz gyakran jelentősen megzavarhatja a vízciklust, és száraz időszakokat hoz létre. A tudósok egy része azt is állítja, hogy az éghajlatváltozás a szárazság körülményeinek fokozódásához is vezet a világ bizonyos részein.
Az aszály hatásai
A világ azon területein, ahol gyakori az aszály, a natív növény- és állatvilágot rendszerint úgy alkalmazzák, hogy ezeken a száraz körülmények között túléljenek. Azonban, ha az aszály rendkívül hosszú ideig létezik, a vízhiány miatt a növényzet teljesen elpusztul, és így az egész élelmiszerlánc zavarja. Ezért a biológiai sokféleség csökkenése igen gyakori a súlyos aszályos körülmények között. A talajerózió ezen időszakokban is növekszik, mivel a növényzet borításának hiánya a talajt a szélnek teszi ki. A tűzveszélyek szintén gyakoriak az aszály idején. Az aszály jelentősen káros hatással van az aszályos területeken élő emberi társadalmakra. A családok igen gyakoriak az aszályok által sújtott területeken, mivel a mezőgazdaságot akadályozzák, és az állatállomány a növényzet hiánya miatt meghal. A szárazföldi árak csökkenő tendenciát mutatnak az aszályos területeken, és az emberek gyakran kénytelenek elmenekülni az ilyen területekről, hogy túléljék.
Főbb szárazságok a legújabb történelemben
Az 1930-as években az Egyesült Államok intenzív aszályos időszakot szenvedett, melyet „portálnak” neveztek, utalva a por és a száraz erodált talaj masszív felhőire, amelyek egy időben a levegőben tartottak. Az aszály komoly hatást gyakorolt az ország gazdaságára, mivel befolyásolta a több mint 50 millió hektáros földterület termelési minőségét. 2, 5 millió ember kénytelen volt áttelepülni az Alföld régiójából az ország más részeibe, a demográfiai minták hirtelen drasztikus eltolódása miatt tovább zavarva az ország gazdaságát. Az aszályok az 1950-es években és az 1980-as években ismét érintettek az Alföld régiójával, az utóbbi pedig az USA gazdaságának közel 39 milliárd USD-t vesztett. Ausztrália gyakori szárazságszakaszokat is tapasztal, mint például a "Big Dry" és a "Millennium Drought". Az aszályok Afrikában sokkal baljósabb hatást fejtenek ki, hiszen az afrikai aszályok a régió országainak olyan problémáival együtt, mint a szélsőséges szegénység és a növekvő népességi nyomás, több ezer afrikaiakat ölnek meg. Például az 1970-es és 1980-as években Afrika Sahel régióját érintő aszályok több mint 100 000 embert öltek meg, és több milliót kényszerítettek hazájuk elhagyására. Az Afrika szarva (Eritrea, Etiópia, Szomália és Dzsibuti) különösen érzékeny az aszályokra. Nemrégiben 2011-ben az aszály a régióban 100 000 ember életét vette igénybe, és hátrányosan befolyásolta a több mint 13 millió ember életét.
Jövőbeli aszályok
Az aszályokból származó jövőbeli áldozatok várhatóan jóval magasabbak, mint a történelmi adatok. Az egyre növekvő népesség az édesvízi erőforrásait éli a bolygót. A szárazságot kiváltó éghajlati hatások így még nagyobb vízhiányt eredményeznek a még növekvő népesség számára. A globális felmelegedés tovább fogja katalizálni az aszályt, ami az aszályokat egyre gyakoribbá teszi az egész világon. Ezért rendkívül fontos, hogy a bolygón élő emberek és kormányok új gyakorlatokat és politikákat dolgozzanak ki és fogadjanak el, amelyek segítik az emberi társadalmat, hogy a lehető legnagyobb mértékben megakadályozzák, enyhítsék és felkészüljenek a romló jövőbeli aszályok lehetőségeire.
