Mi az agnosztikus hit?

Mi az agnoszticizmus?

Az agnoszticizmust követõ embereket agnosztikusoknak nevezik. Az agnoszticizmus nem pontosan egy vallás, hanem inkább egy olyan hiedelmek halmaza, amely körülveszi az abszolút tudást, hogy egy isten vagy legfőbb lény valójában létezik. Az agnoszticizmus előfeltétele az, hogy az embereknek nincs elegendő ismerete a világról, az univerzumról vagy a természetfelettiről, hogy azt állítsák, hogy a legfőbb lény létezik vagy nem létezik. Az agnoszticizmus elsősorban a tudással és a bizonyítékokkal foglalkozik, nem pedig hiedelmekkel.

Az agnosztikus hiedelmek már a Kr. E. 5. században is megtörténtek, amikor a görög és indiai filozófusok megkérdőjelezték az emberi eredetű történetet, az istenek létezését és a halál utáni élet ötletét. A hosszú történet ellenére az agnosztikus kifejezés a 19. század végéig nem jött létre. Ez a szó szó szerinti meghatározásában „tudás nélkül”. Ez az ideológia a tudományos meggyőződésben gyökerezik, hogy bizonyítékokra van szükség az igazi tudás megszerzéséhez.

Agnoszticizmus és a tudományos módszer

Az élet, a halál és az utána való megértés agnosztikus megközelítése nagyon tudományos természetű. Először alapvető kétségekkel kezdődik. Más szavakkal, minden állítást először inkább meg kell kérdezni, mint hinni. Ezt a lépést követi a szóban forgó helyzet leírására használt nyelv szilárd megértése. Más szóval meg kell határozni a konkrét kifejezések megfelelő meghatározását. Ezután a helyzetet nem elfogult módon kell elemezni, ami azt jelenti, hogy minden lehetőséget meg kell vizsgálni egy adott eredmény előnyben részesítése nélkül. A szóban forgó helyzetet minden szempontból meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy minél több igazságot gyűjtsünk össze. Egy képzett döntés vagy követelés csak akkor érhető el, ha az összes lehetséges információt összegyűjtötték.

Egy agnosztikus számára, ami arra utal, hogy létezik egy nagyobb erő vagy egy utóélet, olyan, mintha az elmélet tesztelésére szolgáló módszer nélkül lenne hipotézis. A bizonyítékok hiánya azt jelenti, hogy a tudományos módszert nem lehet a hipotézis bizonyítására vagy elutasítására használni. Az az igazság, hogy az Isten létezik, a hipotézis mögött marad. Egyes filozófusok így az agnoszticizmusra utaltak arra, hogy szkeptikus vizsgálatokat végezzenek a spirituális témák emberi tudásában. Mégis, más filozófusok azt sugallták, hogy az emberek tökéletlen jellege azt jelenti, hogy semmilyen követelés nem tehető abszolút bizonyossággal, hogy a vallások Isten és az élet utáni életét.

Agnoszticizmus és valóság

Számos filozófus megpróbálta leírni, hogy az emberi kapcsolat a valósággal támogatja az agnosztikus hiedelmeket. Az egyik ilyen filozófus, Immanuel Kant azt állította, hogy az emberek a személyes tapasztalatok érzéki érzékelésén keresztül tudást szereznek. Az emberek azonban nem osztják meg pontosan a valóságot. A valóság csak egyéni szinten érthető, hiszen egy ember soha nem érti meg az életet, ahogyan egy másik ember megtapasztalta. Mivel minden embernek más a személyes valósága, a természetfölötti istenségek emberi megértése lehetetlen, mivel ezek az istenségek más dolog lenne minden ember számára.

Agnoszticizmus és vallás

Tekintettel arra, hogy az agnoszticizmus valójában inkább a tudáson alapul, mint hiedelem, az agnosztikus gondolat vagy meggyőződés megtartása lehetséges egy bizonyos szervezett valláshoz való tartozás mellett. Csak azért, mert egy agnosztikus személy elismeri, hogy nem tudja, hogy Isten valósága valóságos-e, nem jelenti azt, hogy ugyanazt az agnosztikus személy nem tudja hinni a természetfeletti lényben. Ebben az esetben a meggyőződés és a tudás nem feltétlenül kizárja egymást, és ezért együtt lehetnek. Továbbá egy hitben (nem hitet) igénylő vallásban az agnosztikus hit szinte követelmény. Ez azért van, mert a hit megköveteli, hogy a hit birtokosa elismerje a tudás hiányát. Más szóval, a vallásos személynek nem kell tudnia, hogy valami igaz, hogy hit legyen. Ezekben a hitalapú vallásokban elismerve, hogy az igazságot nem lehet közvetlenül az agnosztikus hithez igazítani.

Agnoszticizmus és az utóélet

A legtöbb szervezett vallás megpróbál magyarázatot adni arról, hogy mi történik, miután egy személy meghal. Ez a magyarázat általában valamiféle utóéletet foglal magában, ahol az emberi lélek jutalmazza vagy megbünteti, hogy hogyan éltek. Az utóélet más meggyőződései közé tartozik: reinkarnáció, semmi, ugyanabban a testben az élethez való visszatérés, egy másik utóélet, amely nem egy jutalom, sem büntetés.

Az agnosztikus által használt tudományos módszer szerint ezek a lehetőségek nem igazak. Ezért azok többsége (ha nem az összes) hamis. Valójában az az elképzelés, hogy az embereknek lelkük van, vagy hogy a lélek hosszú ideig létezik, az agnosztikus érvelés szempontjából logikus.

Az agnoszticizmus típusai

Az agnoszticizmus három alapvető típusra osztható: erős, gyenge és apatikus.

Az erős agnoszticizmus, más néven zárt vagy szigorú, az az elképzelés, hogy az emberek soha nem tudják megismerni, hogy valóban létezik-e isten, vagy valami más hatalmas istenség. Ez a képtelenség tudni, ha alapja annak az elképzelésnek, hogy az emberi tapasztalat nagyon személyes esemény. Ez azt jelenti, hogy az, amit egy adott személy egy adott helyzetben tapasztal, vagy nem fizet, nem az, amit egy másik személy ugyanabban a helyzetben érez. Ezen különbségek miatt nem lehet egyetérteni Isten gondolataival; ezért Isten létezése nem lehetséges.

A gyenge agnoszticizmus, más néven nyílt vagy empirikus, az az elképzelés, hogy az embereknek nincs elegendő információuk az istenség létezésének megállapításához. Ez a fajta agnoszticizmus nyitja meg a lehetőséget, hogy a jövőben felfedezzék az isten tudományos bizonyítékát. A bizonyítékok és a tudás hiánya miatt a gyenge agnoszticizmus nem tagadhatja meg és nem erősíti meg az isten létezését.

Az apátos agnoszticizmus úgy véli, hogy az egyik legfőbb lény létezése vagy nem létezése kevéssé következményes az emberek életében. Az apátos agnosztikus megkérdőjelezi az istenek fontosságát, azt állítva, hogy ha léteznek, akkor nem sokat tettek az emberek életének befolyásolására.

Az agnosztikus hiedelmek kritikája

Az agnoszticizmus számos személy és csoport kritikája alá került. Azért kritizálják, mert túl nagy jelentőséget tulajdonít az anyagi ismereteknek és bizonyítékoknak. A kritikusok azt is állítják, hogy ez a hitrendszer nem alkalmazható a mindennapi életben, mert az emberek csak két abszolútban élhetnek: isten létezik vagy isten nem létezik.