Melyik ország elsőként adta a nőknek a szavazati jogot?

Meglepő módon a nők nem mindig rendelkeztek szavazati és közhivatali joggal. E jogok megtagadása az athéni demokráciában gyökerezik, amelyben csak a férfiak szavazhatnak. Noha a nők bevonása a választási folyamatba nem volt általános gyakorlat a nyugati világban, sok őshonos törzs kulcsfontosságú pozícióban volt a nők irányító testületekben. A választási erőfeszítések hosszúak és nehézkesek voltak; több éven át biztosítottak szavazati egyenlőséget, néhány régen mások előtt. Minden helynek van története, és néhány meglepő. Ez a lista megvizsgálja azokat az első országokat, amelyek a nők választójogát adták, valamint a mozgalom rövid történetét.

Az első országok a női választójogot

Új Zéland

1893-ban Új-Zéland lett az első állandó és független ország, amely választási jogot hozott. Bár a Korzikai Köztársaság, a Pitcairn-sziget, a Man-sziget és a Cook-szigetek az idei év előtt adták a nők szavazati jogát, ezek a cselekmények ideiglenesek voltak, mivel ezek az országok gyarmatosították és elvesztették a szavazati jogot. Új-Zélandon a tájékozódási törvény nem biztosított a nők számára a Parlamentben való hivatali jogot.

Ausztrália

Kilenc évvel később Ausztrália követte az öltönyöket, és Nagy-Britanniától való függetlensége után is szavazati jogot adott a nőknek. Ez a jogi aktus 1902-ben lépett hatályba, és bár az új ország valamennyi nőére is kiterjedt, az aboriginalis nőket elhagyták.

Finnország

Finnország volt az első európai ország, amely 1906-ban csatlakozott más, progresszívebb nemzetek soraihoz. Ebben az időben az országot a Finn Nagyhercegségnek hívták. A nők ennek ellenére éltek szavazati jogokkal, mind a svéd, mind az orosz uralom alatt. Az 1906-os ítéletben egyedülálló volt, hogy a nők számára is jogot biztosított a parlament, a világ első országának képviseletére.

Norvégia

Norvégia 1913-ban választotta meg a választójogot, noha a férfiak a nemzetben 1898 óta szavaznak. A választójogot Gina Krog vezette, és 1901-ben segített úttörőnek, amely lehetővé tenné, hogy néhány nő szavazhasson. Ezeknek a nőknek bizonyos mértékű adót kell fizetniük, vagy olyan férfival kell házasodniuk, aki ugyanolyan összeget fizetett. Nem elégedett, Gina Krog és más nők folytatták a harcot a következő 12 évben.

Dánia

Dániában a parlament 1886-ban kezdte meg a nők választójogának megvitatását, bár a jog csak a koppenhágai lakosok adófizetésére korlátozódott. A nők itt megszervezték és alakították ki a Női Szabadalmi Szövetséget, amely nyilvános találkozókat tartott a nők jogainak megvitatására és a parlamenti jelöltek megvitatására nézeteikkel kapcsolatban. Dánia végül 1915-ben adta a nők választójogát.

Örményország

Az 1917-es évek során a nők szavazatát támogató törvényes mozgalmak voltak. Örményországot az uralkodó orosz kormány választotta női választójogként, majd 1919-ben elfogadta saját törvényét. A végleges örmény törvény lehetővé tette a szavazást és a közhivatalt.

Észtország

Észtország 1918-ban függetlenséget szerzett, de már 1917 óta gyakorolt ​​egyenlő szavazati jogot. Az első parlamenti választásokat 1920-ban tartották, és két nőt választottak szolgálatba. Ebben az évben ugyanaz az év, amikor Lettország a nőknek szavazati jogot biztosított.

Oroszország

A nőknek nehéz ideje megszerezni a szavazati jogot Oroszországban. A Suffragisták 1917-ben szervezték meg és összegyűjtötték, még több mint 40 000 résztvevővel. A kormány végül lemondott, és 1917. június 20-án ugyanazokat a szavazati jogokat adta a nőknek, mint a férfiak.

Kanada

A lista utolsó országa Kanada. Több más országgal is csatlakozik ahhoz, hogy 1917-ben a nőknek szavazati jogot biztosítottak. Csak háborús özvegyek vagy háborúban férfiak vagy fiai voltak. E jog kiterjesztésének megfontolásait a nemzet azon kívánsága követte, hogy „fehér telepes” föld maradjon. A kormány úgy vélte, hogy a politikai jogok kiterjesztése a fehér nőkre, az országot tovább védik a faji degenerációtól. 1918 májusában a nők állampolgárai (ez nem tartalmazza az őslakosokat) szavazati jogot kaptak.

A női választások jelentősége

A szavazati jog biztosítása volt az első lépés a nők egyenlősége felé. A demokratikus jogok legalapvetőbb része, a szavazás, az egyének hangja, és lehetővé teszi számukra, hogy részt vegyenek a kormányuk cselekedeteiben. A választási mozgalom ennél több volt; a nők ezt a folyamatot a polgári cselekvés folytatásának platformjaként használták, és azóta hozzájárultak a közösségeik tartós változásához.

Első 15 ország a nők szavazati jogának biztosítására

RangOrszágA nők első szavazati jogot kaptak
1Korzikai Köztársaság (jelenleg Franciaország része)1755
2Pitcairn-sziget1838
3Man-sziget1881
4Cook-szigetek1893
5Új Zéland1893
6Ausztrália1902
7Finnország1906
8Norvégia1913
9Dánia1915
10Örményország1917
11Észtország1917
12Lettország1917
13Hollandia1917
14Oroszország1917
15Kanada1917