Melyek a legnagyobb iparágak Kínában?
Kína a világ legnagyobb gazdasága a vásárlóerő-paritáson alapuló, 23, 2 billió dolláros GDP-vel 2017-ben. Az elmúlt évtizedekben Kína gazdasága a világ leggyorsabb növekedési ütemét mutatja, az elmúlt 30 évben évente átlagosan 10% -kal. Kína a világ legnagyobb árucikk-exportőre, amelynek exportja 2016-ban 2, 09 billió dollár volt. Az ázsiai ország a világ egyik legnagyobb fogyasztói piaca, és a világ második legnagyobb importőre.
Gyártási ipar Kínában
A feldolgozás messze a legnagyobb iparág Kínában, ami az ország GDP-jének 46, 8% -át teszi ki, ami Kína intenzív beruházásainak tulajdonítható a nehéziparban. Kína feldolgozóipara óriási növekedést tapasztalt az elmúlt évszázadban, ahol az ország a világméretű gyártás kisléptékű szereplőjévé nőtte ki magát a legnagyobb gyártóként 2010-ben, felülmúlva az Egyesült Államokat, amelyek ezt a megkülönböztetést már több mint egy évszázadig tartották. Az ország virágzó iparágának bizonyítékaként Kína 2011 és 2013 között több cementet használt fel, mint az amerikai kumulatív fogyasztás az egész 20. században. Kínában a teljes gyártási teljesítmény a teljes globális termelés 19, 8% -ának felel meg.
Kína a világ első számú cement-, acél- és vegyi műtrágya gyártója. A világ tíz legnagyobb acélgyártója közül hat Kínában található, az ország éves 683 millió tonna acélgyártása a világon a legmagasabb. Kína is a legnagyobb pamut textiltermelés bármely országban, ahol a textilgyártás az ország bruttó ipari termelésének 10% -át teszi ki. Kína a harmadik legnagyobb autógyártó a világon az Egyesült Államok és Japán mögött, az éves gépkocsi-export 70 milliárd dollárra becsülhető. Az autóipar az elmúlt néhány évtizedben drámai növekedést tapasztalt az ország éves gépkocsi-kibocsátásának növekedésével, az 1995-ös 1, 45 millió darabról 2009-re több mint 13, 7 millió darabra. A gyártott termékek a kínai 2, 09 billió dollár teljes exportjának 94, 3% -át teszik ki, hajók, mozdonyok, textilek, műtrágyák és elektronika.
Bányászati ipar Kínában
A bányászat a kínai gazdaság egyik fő iparága. Az iparág évente milliárd dollárt fektet be az ország GDP-jébe. Kína a világ legnagyobb aranytermelője, az ország 2016-ban mintegy 463, 7 tonna aranyat termel (összehasonlítva, a második legnagyobb gyártó, Ausztrália, 2016-ban 274 tonnát sikerült előállítani). Míg Dél-Afrika, amely 101 évig a világ legjobb aranytermelő országa volt, az aranytermelés 50% -kal csökkent az elmúlt tíz évben, Kína aranytermelése az elmúlt években nőtt, és a múltban megduplázódott évtized. A kínai aranybetétek többsége az ország keleti részén, a Liaoning, Henan, Fujian és Shandong tartományokban található. A Kínában termelt arany nagy részét helyben fogyasztják, mivel Kína a világ negyedik legnagyobb aranyfogyasztója. A helyi aranyfogyasztás Kínában a globális aranyfelhasználás 9, 2% -ának felel meg. A szénbányászat a kínai bányászat másik fontos ágazata.
Kína a világ legnagyobb széntermelője, amely 2014-ben 3, 89 milliárd tonna termeléssel rendelkezik. Az ország a harmadik legnagyobb széntartalék a világon, az Egyesült Államok és Oroszország mögött néhány becslés szerint a tartalékok több mint egy évszázad. A kínai legnagyobb nyílt szénbánya Haerwusu-ban található, és becslések szerint 1, 73 milliárd tonna szénkészletet tartalmaz. A szén többsége belföldön kerül felhasználásra, mivel Kína a világ legnagyobb szénfogyasztója, éves fogyasztása mintegy 3, 2 milliárd tonna. Kína globális vezető szerepet tölt be a nemfém ásványi anyagok gyártásában is. Az ország éves gyártási aránya 97 millió tonna foszfát-kőzet. A Kínában előállított egyéb értékes ásványok többek között volfrám, réz, ón és vasérc.
Energiaipar Kínában
Az energia a kínai gazdaság fontos pillére, és az ország egyik legnagyobb iparága. 2011 óta Kína a villamosenergia-termelés vezető országa, amikor az ország termelése meghaladta az Egyesült Államok termelését. Kína éves villamosenergia-termelése elérte az 5 920 Tw-h-t 2016-ban. A vízenergia a második legjelentősebb villamosenergia-forrás Kínában, amely a teljes villamosenergia-termelés 20, 1% -át teszi ki 2016-ban. Az ország azonban azzal a problémával küzd, hogy nincs egységes nemzeti hálózatrendszer a villamos energia megfelelő elosztásához. Az ország hatalmas mérete is problémát jelent, mivel a feszültségcsökkenés a nagy távolságokon keresztül áramlik.
Kína a világ negyedik legnagyobb olajtermelője, amelynek országa 2002-ben 1, 3 milliárd hordó termeléssel rendelkezik. Kínában az olajbetétek mérete nem ismert számos országban végzett olajkutatási tanulmányról. Kína óriási olajtermelése ellenére az ország még mindig olajhiányos, és a világ legnagyobb olajfogyasztója, és az ország az olajimportra támaszkodik, hogy kielégítse a hazai olajszükségletet. Kína is megújuló energiaforrásokba fektetett be, amely az energiaipar új határának tekinthető, mivel az ország a megújuló energiaforrásokból származó legjobb villamosenergia-termelő. Az országban számos szélerőműpark található, amely a szélsőséges területeken található, valamint a szélenergia hasznosítása érdekében, amely a Tsinghua Egyetem kutatói szerint képes megfelelni az ország villamosenergia-igényeinek. 2013-ban a szélforrásokból származó teljes villamosenergia-termelés 140 Tw-h volt.
Mezőgazdasági ipar Kínában
A mezőgazdaság a kínai gazdaság egy másik jelentős iparága, ahol az ország a világ legnagyobb fogyasztója és termelője. Kína a világ népességének 20% -át kitevő hatalmas népességét táplálhatja, annak ellenére, hogy a földterületeinek csak 15% -a alkalmas termesztésre. Összehasonlításképpen, Kína 30% -kal több mezőgazdasági termeléssel rendelkezik, mint az Egyesült Államokban, annak ellenére, hogy 15% -kal kevesebb termőföld van. Mintegy 300 millió ember dolgozik a kínai mezőgazdasági ágazatban, akiknek többsége kisüzemi gazdálkodók. A Kínában termelt legfontosabb növény a rizs, melyet hektárnyi földterületen termesztenek. Az akvakultúrájáról hagyományosan ismert ország szintén a legnagyobb baromfi-, tojás- és sertéstermelő.
