Melyek a Halál Völgy vitorlázókövei?

A vitorlázókövek természetes enigma

Egy furcsa geológiai jelenség, amely közel egy évszázadig zavarba ejtett a tudósok számára, a vitorlázó kövek sok tudományos kutatás tárgyát képezik. A jelenség magában foglalja az egyes sziklák vagy kövek mozgását viszonylag sima, vízszintes, völgyi padlón, hosszú lábakat írva a padlóra, anélkül, hogy látható mozgást okozna az ilyen mozgásokat kiváltó külső erő. Az ilyen sziklák mozgása lehet egyenes vagy „zig-zag” a természetben. A durva felületű sziklák egyenesebb utakat követnek, mint a sima felületűek. A mozgó sziklák gyakran egymással párhuzamosan mozognak, majd hirtelen megváltoztathatják az oldalirányban mozgó irányt, vagy visszaállíthatják az eredeti helyzetüket.

Hol fordul elő?

A vitorlás sziklák jelenségét a világ különböző pontjain figyelték meg. Az Egyesült Államokban széles körben tanulmányozták, ahol előfordulnak leginkább a Racetrack Playa, a Death Valley Nemzeti Park és a Nevada-i Little Bonnie Claire Playa. A jelenséget a manchego-i lagúnában is megfigyelték Spanyolországban az Altillo Chica-ban.

Korábbi kutatások

1915-ben először dokumentálták a Death Valley vitorlázó köveit, amikor Joseph Crook, egy ásványvizsgáló, meglátogatta a helyszínt, és felismerte a jelenséget. Azóta a vitorlás sziklákat széles körben tanulmányozták, és számos elméletet javasoltak a jelenség magyarázatára, a rendkívül bizarr elméletektől kezdve a rendkívül összetett tudományos magyarázatokig. A sziklákat mozgó lokalizált mágneses hatás az egyik legfőbb gyanúsított. Azonban a mágneses elméletet elutasítja, ha a sziklákban és a kövekben nincs elegendő mágneses elem, és hogy hajlamos minden irányban szétszóródni ahelyett, hogy egy lehetséges mágneses mező felé irányulnának. A szél hatása ezekre a sziklákra is javasolt, de a tudósok azt állították, hogy a szélsebesség a régióban nem volt elegendő a sziklák mozgatásához, néhányuk nehezebb, mint egy felnőtt ember. A jég és a hó hatása a sziklák mozgására szintén a tudósok által javasolt. Mivel azonban senki sem figyelte meg a sziklákat, meggyőző bizonyítékot nem lehetett elérni, ami további kutatást igényel a területen. Ez a Racetrack Playa időjárási állomásának telepítésével kezdődött, és hamarosan kifinomult eszközöket, köztük több időzített kamerát és GPS-beágyazott mészkő sziklát helyeztek a régióba, hogy rögzítsék a térség szikláinak és köveinek titokzatos mozgását.

Rejtély megoldva?

2013 novemberében áttöréses felfedezés történt, amikor az amerikai tudósok egy csapata a GPS-beágyazott sziklák első felvételét látta a Racetrack Playa-ban, ahol a sziklák 9–16 láb / perc sebességgel mozogtak. Ez idő alatt a Death Valley-ben a csapadék és a havazás miatt egy kis tó keletkezett a Racetrack Playa déli vége felé, amely éjszaka ciklikusan befagyott és reggel elolvadt. A nap döntő időszakában a nap hatására a jéglemezek széttörtek, és hatalmas, úszó jéglemezeket képeztek, amelyek csak néhány milliméter mélységben voltak. A 7 és 10 mérföld / órás szélsebességgel ezek a jégtakarók a sziklák mögött gyűltek össze, és elegendő erőt hoztak létre, hogy a sziklák mozogjanak. A kutatási eredményeket a PLoS ONE neves tudományos folyóiratban 2014. augusztus 27-én tették közzé, a „ Sliding Rocks on Racetrack Playa, Death Valley Nemzeti Park: a Rocks in Motion ” első megfigyelése címmel. A nap, az eső és a hó ilyen sziklamozgásokat okozhat.

Új magyarázat

A madridi Complutense Egyetem kutatói azonban úgy vélik, hogy a Lillo Altillo Chica lagúna vitorlázó sziklái teljesen más magyarázattal rendelkeznek. A Earth Surface Processes and Landforms folyóiratban megjelent új tanulmány azt állítja, hogy a sziklamozgások a téli viharok következtében keletkeznek, amelyek olyan vízáramokat hoznak létre, amelyek a csúszós anyagokat termelő mikrobák által felszínre kerülő felszínre tolják előre a sziklákat. Mivel a jég ritkán képződik az Altillo Chica sós vizében, a spanyol tudósok kizárják a jégtáblák lehetőségét a régióban a sziklamozgások kiváltására. Ehelyett azt javasolják, hogy a régió téli viharai során a széláramlás másodpercenként kb. A ciánbaktériumok és más, a sziklafelület alatti mikrobák által kivált csúszós anyagok segítségével a sziklák kénytelenek voltak kikerülni a pozíciójukból, hátrahagyva mozgásuk nyomvonalát.

Következtetés

A vitorlás sziklák furcsa jelensége tehát úgy tűnik, hogy tökéletes tudományos magyarázatokkal rendelkezik a jelenségekről. Úgy tűnik, hogy az amerikai és a spanyol kutatók által javasolt elméletek jelentős erővel rendelkeznek, és csak az idő fogja feltárni, hogy melyikük egyenletesen alkalmazható, vagy mindkettő alkalmazható a világ különböző területein, amelyek a vitorlás szikla jelenséget mutatják.