Majuli: A Brahmaputra Massive River Island

Leírás

India legnagyobb folyami szigetét hindu szent helyek borítják Satras néven. Körülbelül 65 Satras volt, de ma csak 22 maradt fenn. A Majuli-sziget egy virágzó mezőgazdasági ágazatot is támogat, bár a folyóvizek okozta erózió csökkentette az eredeti szigetméretet 483 négyzetkilométerre mindössze 163 négyzet mérföldre ma. Ez ironikus, mert mivel a folyó az idő múlásával bővült, a sziget egyre kisebb. A sziget a folyó közepén helyezkedik el, ahol a halászok halásznak, míg a gazdák és családjaik rizs ültetése, termesztése vagy betakarítása. A sziget idilli hangulatot kölcsönöz a vidéki szépségnek.

Történelmi szerep

Hosszú és keskeny sziget létezett a korai időkben a két folyó közelében, és két párhuzamos folyó folyik a másik oldalán. Évszázadokkal ezelőtt a Burhidihing-folyó a déli irányba áramlott, míg a Brahmaputra-folyó az észak felé haladt. Ugyanakkor két földrengéses esemény történt, amelyek a mai Majuli-sziget körül alakítják át a tájképet. 1661-től 1696-ig számos földrengés zörögött a szigeten, és 1750-ben a sziget nagy részét fedezte le, amely 15 napig tartott. Később, miután az árvizek eltűntek, a Brahmaputra folyó két folyóra bontva új szigetet jelentett. Így az új sziget lett a Majuli (ami a két párhuzamos folyó közepén található föld).

Modern jelentőség

Ma Majuli-szigetet három törzs népe, nevezetesen a Deori, az Assamese és a Mising népe él. A sziget lakossága mintegy 150 000, amely a 144 falu lakosságát tölti be. A rizs a legjelentősebb termény, és ezen a gabonaféléken körülbelül 100 különböző fajtát találunk a folyó szigetén. Némelyik teljesen víz alatti, míg mások hegyvidéki vagy egyéb nemvízi rizsek. Egyéb kézi tevékenységek közé tartozik a kézi szövésű szövés, amelyet a selyem és pamut használó nők végeznek. A foglalkozások közé tartozik a tejtermelés, a halászat, a hajókészítés és a kerámia. A turizmus a Majuli részévé vált, hiszen színes kultúrája és művészetei a világra mutatnak. Az éves fesztiválok és az idilli látványok évente több látogatót vonzanak. A madármegfigyelés egy másik olyan tevékenység, amely vonzotta a turistákat, hogy látogassanak el a szigetre.

Élőhely és biológiai sokféleség

A sziget látogatóit szinte mindig a Majuli szennyeződésmentes levegője éri el, és ellentétben áll számos India nagyvárosi szmogjogával. A homokdűnék, a vizes élőhelyek és a zöldellő környezet dominálnak a sziget topográfiájában, amely változatos növény- és állatvilággal rendelkezik, amelyek közül néhány endémiás és őshonos. Télen rengeteg madár látogató van, mivel a sziget a vándorló madarak útján van. A szibériai daru, a Greater Adjutant-gólyák, a sípoló torták és a pelikánok mind a télre jönnek, hogy maradjanak vagy pihenjenek. Bár a madarak leginkább a végső rendeltetési helyükre repülnek. A vadon élő kacsák és libák napközben is élnek a szigeten a takarmányozáshoz. A szigeten 18 sziget is található a chapuris néven , amelyek sokféle madár tenyésztési alapját képezik.

Környezeti fenyegetések és területi viták

Majuli-sziget egyike azoknak a szigeteknek, amelyek csak tökéletesnek tűnnek, de nem képesek megállítani a vizet a bankok és a partvonal erodálódásától. A sziget a vízből született, miután a Brahmaputra folyó két nagyra oszlott egy nagy, 15 napig tartó árvíz után. Úgy tűnik, hogy a folyó igyekszik visszaszerezni. A probléma 1991 óta valódi fenyegetéssé vált, mintegy 35 falu eltűnt a folyó vesztesége miatt. Az indiai kormány 55 millió USD összegű támogatással lépett fel a problémára, hogy megtalálja a módját a Majuli-sziget eróziójának megállítására. Számos javaslat született, köztük két árvízi kapu építése a Kherkatia Suti folyón, amely a Brahmaputra folyó mellékfolyója, ahol a sziget található.