Major muszlim birodalmak a középkorban

A középkor olyan időszak volt, amely a régi világ legnagyobb muszlim birodalmának emelkedését tapasztalta. Ebben az időszakban számos olyan fejlemény alakult ki a tudomány, a művészet, a kulturális alkotások, a vallás és a gazdaság területén, amelyek biztosítják a birodalmak fennmaradását. Az iszlám világ különböző hátterű tudósai egyesültek azzal a céllal, hogy a klasszikus tudást arab nyelvre fordítsák, és Bagdadban a Bölcsesség Házán alapultak. Ez a tudományos tudás létfontosságú volt a birodalmak sikeréhez és az új utak előrehaladásához. Az alábbiakban néhány középkori muszlim birodalom látható.

9. Rashidun kalifát

Rashidun kalifátus az iszlám próféta Muhamed halála után jött létre, és ez volt az első négy kalifátus. A Rashidun-kalifát 632-661-től tartott. A kalifák Muhamed utódai voltak, és a próféta halála után képviselték a muszlimok legmagasabb hatalmát. Az első négy kalifa közvetlen kapcsolatban volt Muhameddel leszármazottként vagy közeli barátként. A szent háború gondolatát követve a kalifák meghódították az egész Arab-félszigetet és Észak-Afrikát. A kalifáktól elvárták, hogy a vallási törvénynek megfelelően fenntartsák a magas erkölcsi normákat. Ansar nevű szigorú testület biztosítja, hogy a kalifák szigorúan betartsák a vallási törvényeket.

8. Umayyad kalifát

Az Umayyad-kalifát volt a második kalifát Rashidun után, és örökletes dinasztiaként jött létre. A hetedik század második felében jött létre és 661-750-ig tartott. Az Umayyad fővárosa Damaszkuszban található, amely stratégiai hely volt a bővítésnek. Az Umayyad Birodalom a perzsatól az Ibériai-félszigetig terjedt. A folytatódó muszlim hódítás az Umayyad Birodalom egyik legjelentősebb története volt, egy időben a világ népességének mintegy 29 százaléka volt, és 11 millió kilométernyi területet fedett le.

7. Abbasid kalifát

Az Abbasid kalifátus hatalomra került a 8. század második felében. Muhamed próféta halála után ez volt a harmadik egymást követő kalifátus. A birodalom 750-1258 között tartott, és a kalifák uralma alatt tartották a legtöbbet. A birodalom szövetsége Muhamed nagybátyjától származott, és a dinasztia neve származik. Abbasid Califhate fővárosa Bagdad volt. Az Ibériai-félsziget korábbi területei önállóvá váltak ebben az időszakban, amikor a főváros Bagdadba került, ma Irakban.

6. Fatimid kalifát

A Fatimid-kalifát Muhamed próféta halála után a végső kalifát volt. Muhamed próféta lányának, a Fatimidnek származik, akitől a birodalmat nevezték el. A dinasztia politikai és vallási felépítés volt, amely 909-1171 között létezett, és hatalmas irányítást mutatott Észak-Afrikában és később a Közel-Keleten. A kalifát eredete Ismaili Shia iszlám volt, amely különbözött a szunnita iszlámtól, ezért a Fatimid kalifák voltak sikertelenül próbálta megdönteni az Abbasid-kalifákat (szunnita muszlimokat), mint az iszlám világ uralkodóit. A Fatimidák meghódították Egyiptomot, mint végső céljukat, hogy birodalmukat keletről bővítsék, és megszüntették az Abbaszidákat. A Fatimid-dinasztia hatalmuk magasságában meghódította Egyiptomot, Szudánt, Szicíliát, Maghrebot, Hijazot és Levantot.

5. Ghaznavid Birodalom

A Ghaznavid-dinasztia török ​​mamluk származású volt, és a perzsa székhelyű. A dinasztia kiterjedt területe volt Afganisztánból, Iránból, Transoxiana-ból és Északnyugat-Indiából. A dinasztianak három nyelve volt: a perzsa volt a hivatalos bírósági nyelv és a lingua franca, arab arab teológiai célokra, és a török ​​nyelv a katonában. A dinasztia a perzsa kultúra, nyelv és irodalom óriási részét asszimilálta a közép-ázsiai török ​​származás ellenére.

4. Ayyubid szultánság

Az Ayyubid szultánát Saladin alapította, és 1171 és 1246 között létezett, és a szunnita muszlim dinasztia része volt. A dinasztia elterjedt Egyiptomban, a mai Irakban, Szíriában és Jemenben. Saladin és leszármazottai egy erős hadsereget építettek, amely képes volt erőt létrehozni Egyiptomban, valamint a felső Mesopotámia és a keleti régió meghódításában. Ebben az időszakban Egyiptom került be a szunnita muszlim világba, és a Crusaders elleni bajnok lett. Az integráció folyamata azonban fokozatos volt, és a Saladin háborús stratégiáit vonta maga után, hogy segítse az európaiak meghódítását. Saladin szintén a Fatimid uralkodásának befejezéséhez vezetett, miközben a szunnita iszlámot kezdeményezte.

3. Nagy Seljuk Birodalom, Rûm szultánsága

A Nagy Seljuk Birodalom, a Rûm szultánsága a bizánci birodalom sikeres szertartása volt a Seljuks által. A birodalmat Anatóliaban alapították. A Seljuk lett az Anatólia legjelentősebb ereje, az is, hogy szoros politikai és családi kapcsolata volt a bizánciokkal. A Nagy Seljuk Birodalom hatalmának magasságát akkor érte el, amikor a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren elfoglalták a bizánci fő tengeri kikötőket. A keleti más török ​​államokat is elfogták, és ez segített abban, hogy erős kereskedelmi kapcsolatokat alakítsanak ki az Anatólia keleti részén keletkezett államokkal.

2. Egyiptomi Mamluk szultánság

A Mamluk szultanátus egész Egyiptomban, Levantban és Hejazban terjedt el, és az Ayyubid-dinasztia meghódításából eredt. A dinasztia 1250-től 1380-ig tartott az oszmán hódításig. A dinasztia időszak két részre oszlik. Az első időszak 1250-1382 és a másik 1382-1517 között tartott. Az első hódítás és az oszmán megszállás közötti időszak Bahri néven ismert, míg az utóbbi időszak Burji néven ismert. Az uralkodó osztály Mamluksból állt, akik a Krím-félsziget katonái voltak. A Mamluksot rabszolgáknak vásárolták, és státusukat magasabbnak tartották, mint a rabszolgáké. A csúcspontja a középkori Egyiptom jelképe volt a gazdaság, a politika és a kultúra szempontjából.

1. Ilkhanate / Timurid Birodalom

A Timurid Birodalom a mai országokból áll, mint például Irán, Afganisztán, Törökország, Pakisztán, Szíria és Törökország. Más régiók, mint például Közép-Ázsia, Kaukázus és Mesopotámia, a hatalmas Timurid Birodalom részét képezték. A dinasztia a híres harcos, Timur, aki a Turco-Mongol vonalból származik. Célja, hogy helyreállítsa a nagy-mongol birodalmat, amely a Dzsingisz Kánhoz kapcsolódik, annak ellenére, hogy nem jött ki a Dzsingiszből. Végül a megalapozott birodalom nagy része elveszett Ag Qoyunlu-ra, különösen a perzsa részekre. Ez sokkal kisebb állami egységek elítéléséhez vezetett, amelyeket Timurid Emiratesnek hívtak.

Major muszlim birodalmak a középkorban

Rang	Név	tartam
1	Rashidun kalifát	632-661
2	Umayyad kalifátus	661-750
3	Abbasid Califhate	750-1258
4	Fatimid kalifát	909-1171
5	Ghaznavid Birodalom	10. sz.
6	Ayyubid szultanátus	1171-1246
7	Nagy Seljuk Birodalom, Rûm szultánsága	1040-1154
8	Mamluk Egyiptom szultánsága	1250-1380
9	Ilkhanate / Timurid Birodalom	1250s-1526