A jéghegyek édesvízből vagy sós vízből készülnek?

A jéghegyek az óceánok és a tengerek nyílt vizében úszó édesvízi jég legnagyobb darabjai. Ezek a poláris régiók szinonimája, ahol a hőmérséklet nagyon hideg. Érdekes, hogy a jéghegy csak 10% -a látható, míg 90% -a vízbe merül. A jéghegyek magassága 3, 3-250 méter tengerszint feletti magasságban változik, és a körülötte lévő hőmérsékletek legalább 20 Celsius-foknál alacsonyabbak. Az Antarktisz a Föld legnagyobb jéghegyeinek ad otthont, ahol a legmagasabb mértékű táblázatos jéghegy, melynek területe 12 000 négyzet mérföld, és 555 méter hosszú, ami a Washington-torony átlagos magassága.

Jéghegyek kialakulása

A jéghegyeket két, egymástól megkülönböztető folyamat alakítja ki, amelyek meghatározzák összetételüket. Bár a kialakulási folyamatok eltérnek, a jéghegyek általában friss vizet tartalmaznak.

A tengervíz fagyasztása

Kivételesen alacsony hőmérsékleten a tengervíz fokozatosan fagyni kezd. Ahogy befagyott, központi helyet képez, ahonnan tovább fejlődik. A lassú folyamat egy rács kialakulásához vezet, amely az összes sót a fagyos jég tömegének szélére tolja ki, és végül visszaviszi a sót a tengeri vizekre. Ez a folyamat évekig tart, mivel lassú és fokozatos. A kialakult jéghegyek édesvizet tartalmaznak, mivel a sót a rácson keresztül távolítják el.

A jég gleccserek felszámolása

Az olyan helyszínek, mint Grönland és Antarktisz, egész évben rendkívül alacsony hőmérsékleten tapasztalhatók. Ennek eredményeként rendszerint örökhomályban vannak gleccserek és jég polcok formájában. A hó felhalmozódása miatt a részek elszakadnak a szélektől, és a jéghegyeket alkotó óceánba sodródnak. Mivel a jég polcok felhalmozódása során felhalmozódott minden hó és jég fagyasztott, friss víz, a folyamat során keletkező jéghegyek friss víz.

A jéghegyek által okozott veszélyek

A tudósok a jéghegyek tanulmányozását a tengeri hajók fontos jelenségének tekinti. Mivel a jéghegy tömegének nagy része vízbe merül, kihívást jelent a tengeri hajók számára, különösen éjszaka, amikor a hajó legénysége hajlamos a jéghegy méretének aláásására. A Titanic 1912-es süllyedése óta az Egyesült Államok és a többi tizenkét ország között létrejött a Nemzetközi Jégvizsgáló Egység, amely repülőgépeket és radarokat használ a főbb hajózási útvonalakon úszó jéghegyek nyomon követésére. Az egység figyelmezteti a hajókat, amelyek az észak-atlanti és az antarktiszi vizeken haladnak az útjukban fekvő jéghegyek jelenlétében.

Az éghajlatváltozás hatása a jéghegyekre

A jéghegyek szintén fontos szerepet játszanak a tengeri élet támogatásában a sarkvidékeken. Azok, akik a kontinentális polcokon fekszenek, a jegesmedvék fontos vadászterületei. A globális felmelegedés és az ebből adódó éghajlati változások azonban a jéghegyek olvadásához vezetnek, ami arra kényszeríti, hogy a medvék úszjanak az óceánba vadászterületek keresésekor, ami a megfulladáshoz és számuk csökkenéséhez vezet. Továbbá az olvadó jéghegyekből származó édesvíz nem keveredik össze a sós óceánvizekkel, ami magasabb szinteket eredményez.