A Jangce folyó

Leírás

A Jangce-folyó a harmadik leghosszabb folyó a világon, és Kína legnagyobb. A folyó mintegy 3964 mérföldre eső, a nyugati kínai Qinghai tartományban található Tanggula tartományból származik, és végül a Kelet-Kínai-tengerbe süllyed. Nyugatról kelet felé haladva 11 tartomány és város megy át az országban. A Jangce-i rendszer történelmi, kulturális és gazdasági szempontból nagy jelentőséget tulajdonított Kínának. A folyó majdnem felosztja az országot két részre: az északi és a déli Kína mindegyikének különálló éghajlata, tájak, közgazdaságtan és kultúrája van. A Min, Han, Huangpu, Jialing és Gan folyók a Jangce fő mellékfolyói. A világ legnagyobb vízerőműve, a Három-szoros-gát-projekt, szintén a Jangce-folyóra épül.

Történelmi szerep

A Jangce-folyó központi szerepet játszott a kínai civilizáció alakításában, a legrégebbi rögzített történelmi idők óta. Ennek a folyónak a nagy gazdasági jelentősége, ami a termőterületű termesztési gyakorlatoknak a termékeny bankjai mentén történő felállításának lehetőségével magyarázható, hosszú ideig vonzotta egymást követő dinasztiákat és külföldi betolakodókat is. A Jangce a 19. századi császári inváziók középpontjába került. A folyópályát ezeknek az ősi korok óta használják, mint fontos kereskedelmi utat Kínának a Dél-Kínai-tengerből, és így a világ többi óceánjának is. A Grand Canal legdélebbi részét úgy vélik, hogy már a 4. században építették ki, és kiászták annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a gabonafélék szállítását a Jangce-medencéből az észak-kínai nagyobb városokba.

Modern jelentőség

Jelenleg a Jangce-medence a kínai népesség jelentős részét foglalja magában, a Jangce-deltával és a folyó partjaival és mellékfolyóival szomszédos síkságokkal, amelyek a legmagasabb népsűrűséggel rendelkeznek Kínában. A Jangce mentén letelepedett emberek gazdasága nagymértékben függ a mezőgazdaságtól, míg néhány város, mint Sanghaj parti városa és Wuhan és Chongqing belföldi városai nagymértékben iparosodtak. Az ország növénytermesztésének közel felét a Jangcei-medencében termesztett növények adják. A Jangce folyó és a hozzá tartozó mellékfolyók is élnek a vízi élettel, és a halászati ​​kereskedelem ebben a régióban igen fejlett. A Jangce a fő hajózható vízi út Kínában is, ahol az intenzív áru- és személyforgalom a folyó hosszában és szélességében halad. A Jangce-medence vízvezetékei mintegy 56 300 kilométer távolságra vannak. A Három-szoros-gát-projekt, amelynek kapacitása mintegy 22 500 megawatt (MW) vízenergiát termel, nemcsak a Jangce folyó mentén, hanem az egész világon az egyik leg ambiciózusabb energiaprojekt.

Habitat

A Jangce-folyó hálózatfajta-gazdag ökoszisztémákat képez, amelyek mintegy 416 halat tartalmaznak, közülük 362 kizárólag édesvízi faj. 178 jégfaj endemikus a Jangce-medencében. A Cypriniformes, a Perciformes, a Tetraodontiformes, a Siluriformes és az Osmeriformes a Jangce-ban található legnagyobb fajok sorrendjét alkotják. Az évek során ezek közül a fajok száma csökkent lehet, és kettő, az Anabarilius liui és az Atrilinea macrolepis halt meg. Ezeken túlmenően a Jangce két másik természetes faja is kihaltnak tűnik a vadon, és öt az "IUCN" kritikusan veszélyeztetett. A kínai tőkehal és a Jangce-sturge mind a kritikusan veszélyeztetettek közé tartozik, és megpróbálják újjáéleszteni számukat a fogságban tartott példányok kibocsátásával. A halak mellett a Jangce-medence is számos veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett állatfajnak ad otthont. Ezek közé tartoznak a finomságok, a Jangce-delfin, a kínai alligátor, a kínai óriás szalamandra és a Jangce óriás puha héj teknős. A Jangce-delfint azonban úgy vélik, hogy funkcionálisan kihalt a régióban.

Veszélyek és viták

A Jangce-medence nagy veszélyt jelent az emberi tevékenységek által a folyópartjain keletkező szennyezés miatt. Az elmúlt 50 évben a Jangce 73% -os növekedést szenvedett a vizek szennyezésében. A folyó partjai mentén elhelyezkedő városok százai elpusztítják a 25 milliárd tonnás szennyvíz- és ipari hulladék éves kibocsátását, ami a kínai összes szennyvízelvezetés 42% -át teszi ki, és az ország teljes ipari kibocsátásának 45% -át. A mezőgazdasági lefolyások is jelentősen károsítják a folyót, 92% -a a Jangceba kibocsátott nitrogénből származik, amelyet a mezőgazdasági termőföldek mezőgazdasági termőterületei okoznak. A hajózási kibocsátás is nagy mértékben szennyezi a folyót. A nagyszabású hidroelektromos projektek, mint a fent említett Három-szoros projekt, szintén bevezették a folyót. Ezt úgy tették, hogy a folyó természetes áramlásának megakadályozásával, az üledékek lerakódásával és az eutrofizáció ösztönzésével súlyosbították a szennyezést. Ezen túlmenően a duzzasztóműveletek a folyórendszert is rendkívül érzékenyek a parti összeomlásokra és földcsuszamlásokra. A folyó szennyezettségének magas szintje és a kizsákmányoló halászati ​​gyakorlatok a Jangce-t is sokféle hazai, hüllők, kétéltűek és vízi emlősök egyaránt mentesek, ami egyszer a régióban virágzott. Amint azt korábban említettük, számos, e régióba tartozó faj elpusztult vagy kritikusan veszélyeztetett, míg mások a csökkenés szélén állnak. Ez bizonyos halászati ​​műveletek drasztikus csökkenéséhez vezetett, és emiatt megnövelte sok ember számára a megélhetés elvesztésének lehetőségeit.