Irak elnökei 1958 óta

Irak kormánya demokratikus szövetségi parlamenti köztársaság. Három ágból áll, a végrehajtó, a jogalkotási és az igazságügyi. A kormány főbb adatai a miniszterelnök, a Képviselőtanács, a Miniszterek Tanácsa és az elnök. Ez a cikk az irak legjelentősebb elnökeit vizsgálja.

Irak jelentős elnökei

Muhammad Najib ar-Ruba'i

Irak első elnöke Muhammad Najib ar-Ruba'i volt, aki 1958. július 14-től 1963. február 8-ig szolgált a szerepben. Ar-Ruba'i és Abdul Karim Qassim sikeres puccsot végzett az utolsó Irak királya, Faisal II. Segített létrehozni a Nemzeti Unió Frontját, a kommunisták, a Baath-i párt, a függetlenségek és a nemzeti demokraták együttműködését, ami a király elleni felkelést vezette. Amikor II. Faisal király lemondott, a lázadók alkotják a Szuverenitás Tanácsát, amely az összes etnikai közösség tagjaiból állt. Ruba'i lett az elnök, és képviselte a szunnita közösséget. A kormányát 1963-ban egy másik puccsel megdöntötte.

Ahmed Hassan al-Bakr

Ahmed Hassan al-Bakr volt Irak negyedik elnöke és az első Ba'ath párt elnöke. 1968 júliusától 1979 júliusáig szolgált. Al-Bakr is részt vett a Faisal II királyt leromboló forradalomban. Elnök előtt az al-Bakr az Arab Szocialista Unió kormánya alelnöke volt. Amikor megdöntötte, elkezdte támogatni a Baath-i párt támogatását és kritizálta az új kormányt. 1968-ban a Ba'ath párt sikeresen átvette az irányítást. Elnöksége alatt a kormány finanszírozta az alaptermékek támogatását, csökkentette az adókat és végrehajtotta a közjóléti programokat. Az 1970-es években az iraki életminőség javult, amikor az olajipar sikeresebbé vált. Saddam Hussein, az al-Bakr unokatestvére és alelnöke 1976-ban egyre nagyobb felelősséget vállalt az elnök egészsége miatt. Al-Bakr 1979-ben lemondott, és Hussein hivatalosan felvette a helyét.

Saddam Hussein

Szaddam Hussein 1979-től 2003-ig az iraki elnök volt, és az ország történetének leghosszabb szolgálatú elnöke volt. Elnökségét leginkább a brutalitás és az emberiség elleni bűncselekmények emlékezik. Amint hivatalosan hivatalba lépett, Hussein politikai ellenségei letartóztatták és árulásért próbálták, sok halálbüntetésre ítélték. Ez a lépés megteremtette az uralmat az országban. 1980-ban az iráni inváziót vezette, hogy megpróbálja megállítani a siait felkelést. A világ nagyhatalmának nagy része támogatta ezt a lépést. Támogatásával kémiai fegyvereket használt, részt vett a kurd közösség elleni népirtásban, és nukleáris programot indított. Ez a háború 8 évig tartott, és majdnem elpusztította a gazdaságot. Vége után Hussein vezette Kuwait behatolását, hogy visszavegye az Irakhoz tartozó földet. Ezt 1991-ben állította le az amerikai vezetésű erők. Irak politikai és társadalmi nyugtalanságot szenvedett az ENSZ gazdasági szankciói alapján. Az Egyesült Államok 2003-ban a tömegpusztító fegyverek gyanúja és Hussein és Osama bin Laden közötti kapcsolat gyanúja miatt megszállt az országba. 2003 végén Husseint elfogták, 2006 novemberében az emberiség elleni bűncselekményekkel próbálták meg, és 2006 decemberében végrehajtották.

Az elnök szerepe Irakban

Irak elnöke az államfő fontos pozíciója. Az elnököt nem a nagyközönség választja meg, hanem a Képviselőtanácsot kétharmados szavazással. Az ebben a pozícióban lévő személy csak két évre szólhat. Az elnöki feladatok némelyike ​​magában foglalja a szerződések és törvények módosítását, ünnepélyes rendezvények lebonyolítását a hadsereg számára, és a primer miniszter által kért kérések kiadását.

Irak elnökei 1958 óta

Irak elnökeiHivatkozás
Muhammad Najib ar-Ruba'i1958-1963
Abdul Salam Arif1963-1966
Abdul Rahman Arif1966-1968
Ahmed Hassan al-Bakr1968-1979
Saddam Hussein1979-2003
A Koalíció Kormánya alatt szabad2003-2004
Ghazi Mashal Ajil al-Yawer2004-2005
Jalal Talabani2005-2014
Fuad Masum (inkumbens)2014-2018
Barham Salih2018-