Hol van a Yucatán-félsziget?

Leírás

A Yucatán-félsziget átlagos szélessége 320 kilométer és 1100 kilométeres partvonal északkeleti középpontja, amely elválasztja a Mexikói-öböl nyugati és északi részén, a Karib-tenger keleti részén. A félsziget a területét Yucatán, Quintana Roo és Campeche mexikói államokkal, valamint Belize és Guatemala közép-amerikai országainak egy részével osztja meg. A Yucatán-félsziget tehát az Észak-Amerika és Közép-Amerika közötti megosztást határoló földrajzi jellemző. A félsziget mintegy 197 600 négyzetkilométernyi területet foglal el.

Történelmi szerep

A különböző helyszíneken összegyűjtött régészeti bizonyítékok szerint a Yucatán-félsziget a korai polgári civilizáció fejlett bennszülött kultúrájának otthona volt már a Kr. E. 2500 óta. A maják lenyűgöző ősi városokat és más településeket építettek a félszigeten, például Chichén Itzá és Uxmal. A Toltec emberek, akiknek a kultúrája fokozatosan uralkodott a maja kultúrában, Kr. E. 987 körül érkeztek a félszigetre. A maja civilizáció hirtelen és titokzatos bukása után a 8. és a 9. században a Yucatán-félsziget története ismét a 16. században jelent meg, amikor az európai felfedezők először megérkeztek a félszigetre. Francisco Hernández de Córdoba spanyol kalandor volt az első bejelentett európai, aki 1517 februárjában meglátogatta a félszigetet. Az 1519-es és 1527-es évek során az európai újonnan érkezők és a félsziget lakosai között komoly összecsapások tapasztalhatók. Sajnos a bennszülöttek számára ez utóbbi hamarosan nem találta meg a modern európai fegyverzetet. 1549-ig a spanyol conquistador Francisco de Montejo már a félsziget közel felét is átvette. A Yucatán-félsziget távoli helyzete azonban hamarosan Spanyolország fontos gyarmati földévé tette, és a belső bosszúságok a térségben gyakoriak lettek. A félsziget leszármazottai a szabadságukért harcoltak, és ezekben a harcokban, amelyeket néha nyertek és máskor elveszítettek. Végül az évek során a Yucatán-félsziget földje a mai Mexikó, Belize és Guatemalai országok között oszlik meg.

Modern jelentőség

A Yucatán-félsziget világszerte híres gazdag kulturális örökségéről, etnikai sokszínűségéről és nemzetközi jelentőségű történelmi helyszíneiről. Chichén Itzá és Uxmal, mindkét régi maja városa a félszigeten, az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították. Az idegenforgalmi ágazat virágzik a Yucatán-félszigeten, és az egyik legfontosabb gazdasági tevékenység a régióban. Az olaj- és földgázkészleteket is felfedezték, és jövőbeni kitermelésük jövedelmező hozamot ígér a regionális gazdaság számára. A félsziget termékeny talajai lehetővé teszik a meleg klímakultúrák széles választékát, beleértve a gyapotot, cukornádot, kukoricát és kávét. A chicle és a henequen két másik fontos, a kereskedelemben termelt növény. A mai napig a Yucatán-félsziget másik jelentős gazdasági tevékenységét a halászat, a szarvasmarha-tenyésztés és az erdészeti tevékenységek alkotják.

Élőhely és biológiai sokféleség

A Yucatán-félsziget északi részeinek általános klíma meleg és száraz, míg a félsziget déli része jelentős mennyiségű csapadékot kap. Május és június a régió legforróbb hónapja, míg decembertől májusig az év legszárazabb hónapjai. Az Atlanti-hurrikán övezetben lévő félsziget helyzete a régiót érzékenyek az erős viharoknak, a nortesnek . A félsziget növényzetborítója északról délre sűrűbbé válik, mivel a csapadék növekszik. A legmagasabb ragadozók, mint a jaguárok és a pumák, más emlősök, mint a vaddisznók, a dagályok, a pórusok és a majmok, az avifauna, a papagáj, a ara, a pulyka és a fürj, valamint a hüllők, mint a kígyók és az iguánák sokfélesége.

Környezeti fenyegetések és területi viták

Az erdőterületek mezőgazdasági, városi és idegenforgalmi fejlesztések, valamint az útszakaszok és más infrastruktúrák kiépítése a Yucatán-félsziget növényzetének közel 80% -ának pusztulásához vezetett. A vadon élő fajok vadászata és pusztító erdőtüzek, amelyeket gyakran emberi hibák okoznak, szintén hozzájárultak a félsziget ökológiai egyensúlyának gyors elvesztéséhez. Becslések szerint közel 1, 5 milliárd neotróp vándorló madár pihen a migráns utazás során a félszigeten. Az erdei borítás elpusztítása a régióban tehát súlyosan befolyásolja az összes madár vándorlási ciklusait.