Hol van a Namíb-sivatag?

A Namíb-sivatag egyedülálló sivatag, amely kiterjed Namíbia partjaira. Egyedülálló növény- és állatvilággal rendelkezik, és a kopár táj ellenére tele van biodiverzitással és más természetes meglepetéssel a turisták számára.

Leírás

A Namíb-sivatag egy part menti sivatag, amely elsősorban az afrikai Namíbiában található, és az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szerint az egyik legnagyobb tengerparti sivatag a világon. A sivatag területe 80 900 négyzetkilométer, és az Atlanti-óceán belsejéből kiterjed Angola és Dél-Afrika egyes részeire is. A száraz dél-atlanti-óceán part mentén a Namíb-sivatag 1200 mérföldet húz. A Namíb-sivatag felszínét a félhold alakú homokdűnék, a kopár kavicsos síkságok és a durva hegyek jellemzik. A Világ Természetvédelmi Alapja (WWF) szerint a sivatagi homokdűnék egy része több mint 300 méter magas, és a legmagasabbak közé sorolják őket.

Történelmi szerep

A Namíb-sivatagot úgy tartják, hogy a világ egyik legrégebbi sivatagja, amely több mint 55 millió éve létezett. A sivatagban élő emberek legkorábbi bizonyítékai a késő kőkorszak korában jelentek meg. Napjainkban ezek a népi sziklaképek és metszetek a Namíb-sivatag különböző helyszínein láthatók. A köveket, kerámiát és a régi korszak eszközeit is felfedezték ott. A festmények leghíresebbje a „Fehér Hölgy” festmény, amelyet a Brandberg-hegység melletti sziklás szikla közelében láthatunk. Az ilyen állatok mint rhinoceroses és okker festett elefántok, struccok és zsiráfok is vannak a Rocky metszetein. Az UNESCO szerint is megtalálhatók a Twyfelfonteinben felfedezett emberi és állati lábnyom-fosszíliák. Ezek a festmények és metszetek sok fényt adtak a vadász-gyűjtögetők rituálékairól és gyakorlatairól, akik legalább 2000 éve éltek Dél-Afrikában.

Modern jelentőség

Namíbia évente több mint egymillió turistát kap a Világbank szerint. Az amerikai és európai turisták többsége az országba látogatott a Namíb-sivatagi turizmus csábítása miatt. A Namíb-sivatag egyike a sivatagi szerető turistáknak, ahol a látogatók olyan tevékenységeket folytatnak, mint a hőlégballonozás, a homokdűnék mászása és a négykerékpár lovaglás. A part mentén, ahol a sivatag nyúlik, vannak bányászati ​​és kutatási cégek, fontos tevékenység egy olyan országban, amelynek bányászati ​​szektora a nemzet bevételeinek 25 százalékát biztosítja, az Afrikai Vadvilág Alapítvány szerint. Ez teszi a bányászatot a Namíbia gazdaságának legnagyobb szektorának bármely ágazatban. A volfrám, a gyémánt, a só és az urán a Namíb-sivatagon belül bányásznak, amelyek nagy részét a világ egyik legnagyobb bányászati ​​konglomerátuma, például a Rio Tinto Group, aki az urán területén minden más Namíbiában működő vállalat vezet. bányászati.

Élőhely és biológiai sokféleség

Évente a Namíb-sivatag nagy része kevesebb, mint 10 milliméteres esőt kap, így a sűrű parti köd az UNESCO szerint több területen is megkapja az elsődleges vízforrást. A sivatagban a nappali hőmérséklet akár 60 fokos is lehet, éjszaka pedig a WWF szerint 0 ° C alá csökken. Mégis, ez a kemény ökoszisztéma képes fenntartani 3500 növényfajt, amelyek fele endémiás. Különböző pozsgás növények vannak, mint az ott található Welwitschia Mirabilis növények. A WWF szerint ezek a Welwitschia mirabilis csak 2 levele van, de élettartama több mint 1000 év. A Namíb-sivatag egy része Savanna Woodlanddal van pontozva, és ezek nagyrészt az akác és a teve-tövis fafajok dominálnak. Ezek az ökoszisztéma gazdag állatvilággal rendelkezik, beleértve az egyedülálló sivatagi elefántokat (nagyobb lábakkal, mint más elefántok, és egyedül képesek túlélni a növényi eredetű nedvességgel), hegyi zebrákat, Gemsbok antilopokat, rövidfülű elefántcsontokat, Grant aranyat., Karoo nyüzsgő madarak, és a mérges Peringuey-i kísértő kígyók. A Namíb-sivatagban megtalálhatóak a megfoghatatlan sivatagi oroszlánok is, amelyek ott is alkalmazkodtak. Ebből a környezetből is érezhető a Fog-stand bogár, amelynek feltűnő héja képes a köd összegyűjtésére a hidratáció fenntartásához.

Környezeti fenyegetések és területi viták

Annak ellenére, hogy nagyrészt védett régió, még mindig sok fenyegetés van a Namíb-sivatag ökoszisztémáira. A kavicsos síkságon történő terepvezetés a gumiabroncsokat több mint 40 évig tarthatja, mivel az ott tapasztalt eső minimális szintje nem törli őket. Ezek a jelek károsítják a lassan növekvő zuzmótereket, és a zuzmók időbe telik a feltöltésre. A WWF szerint ez a fajta kár nagyrészt a bányászati ​​járműveknek a sivatagban végzett kutatási missziókon alapul. A bányászat, az illegális növénytermesztés és a nem fenntartható földhasználat egyéb formái is destabilizálják a Namíb-sivatagot és törékeny ökoszisztémáit. A Namíbiai-part menti védelmi és gazdálkodási projekt szerint a sivatagban a parti biológiai sokféleség fenyegetést jelent a bányászatsal összefüggő szennyezés, a túlzott vízhasználat, az éghajlatváltozás, a bányászat vagy az ipari fejlesztés, a túlhalászás és az invazív fajok tengerészkultúra-fejlesztési célú bevezetése mellett és csak a sivatag partján.