Hol van a Mackenzie folyó?
5. Leírás
A Mackenzie folyó rendszer az észak-amerikai kontinens második legnagyobb folyórendszere, csak a Mississippi-Missouri-folyó rendszer után. Kanada legnagyobb és leghosszabb vízgyűjtője is. A Mackenzie-folyó rendszer 4, 241 kilométer távolságra halad a Finlay folyón lévő fejvízektől, a Beaufort-tengerbe, az Északi-sarkon. A Mackenzie és mellékfolyói együttesen mintegy 1 805 200 négyzetkilométernyi területet árasztanak el, ami a kanadai földterület mintegy 20% -át teszi ki. Bár maga a Mackenzie folyó egész Kanada Kanada északnyugati területeinek határain belül folyik, számos mellékfolyója a szomszédos kanadai tartományokra terjedt ki, mint például a British Columbia, Saskatchewan, Alberta és Yukon. A Béke, az Athabasca és a Liard folyók a Mackenzie egyik legfontosabb mellékfolyója. Számos tó, például az Athabasca-tó, a Nagy Slave-tó és a Nagy Medve-tó is jelentős részét képezi a Mackenzie folyó rendszerének.
4. Történelmi szerep
A Mackenzie folyó medencéjét az európai prémes kereskedők fontos kereskedelmi útvonalként használták a 18. század vége óta. A folyó nevét a skót felfedező, Alexander Mackenzie nevezte ki, aki felfedezte a folyót, és 1789-ben ment végig az északi-sarkvidéki óceán felé. Hamarosan ezután nagyszámú kereskedelmi posztot vágtak fel a folyó és mellékfolyói mentén, és York-i hajók kezdődtek a 19. század elején a folyón. Ezeket a hajókat fokozatosan gőzhajókkal cserélték ki, és a prémes kereskedelem hamarosan virágzott a folyó mentén. A 20. század elején a bányászat a Mackenzie-medence körül egy másik gazdaságilag jelentős tevékenység volt, bár a 20. század későbbi felében a bányászati tevékenységekből nyert nyereség a legjobb esetben marginális volt.
3. Modern jelentőség
A Mackenzie-medence még mindig Észak-Amerika egyik legkevésbé lakott és érintetlen élőhelye. Az olyan állatok csapdázása révén, mint a hódok, lynxek, rókák és szőrmefüvek, még mindig a folyó mentén letelepedett indiánok gyakorolják a prémeket, a prémes kereskedelem már nem domináns forrása ennek a régiónak. Ebben a régióban a mezőgazdaságot nem széles körben gyakorolják, és főként a folyó és mellékfolyói melegebb, déli irányú területeire korlátozódik, ahol gabonát és gabonaféléket termesztenek, és az állattartást is gyakorolják. A kereskedelmi halászat a Mackenzie-rendszer tavakban történik, mint például az Athabasca-tó és a Nagy Slave-tó. Az olaj és a kőolajbányászat a legnagyobb nyereséges tevékenység a Mackenzie folyó mentén, az első olajmezőt 1921-ben fedezték fel Norman Wells-ben. Az uránt, az aranyat, a gyémántot, az ólmot és a cinket a Mackenzie folyó rendszerében és mentén bányászták. Gazdasági jelentősége mellett a Mackenzie-folyó is ökológiai szempontból jelentős, Észak-Amerika legrégebbi élőhelyeinek egy része, és az Északi-sarkba belépő édesvíz 11% -át teszi ki, ezáltal jelentős mértékben befolyásolja az északi óceán keringési mintáit. .
2. Élőhely
A Mackenzie-folyó déli részén egy boreális erdei övezet folyik, majd egy közepén egy kiterjedt taiga-vegetációs övezetbe, végül az északi-sarkvidéki tundra-övezeten keresztül az északi szélén található csatornába jut. A Mackenzie folyó mentén elhelyezkedő Taiga erdők fontos növényfajjai az éger, a remegő aspens, a nyírfa, a balzsam fenyők és a lucfenyők. Az északi irányban a víztározó mentén fekvő tájház, a tollmoha, a szarvas áfonya és a sphagnum moha borítja a tájat. A caribou, a lynxek, a nyércek, a koponyák és a pézsmaik a Mackenzie mentén elhelyezkedő taiga-erdőkben élő emlősfajok. Beluga bálnákat gyakran a Mackenzie-folyó deltájában lehet észrevenni, míg a hegyi fehérhalak, az északi csuka, a mókusok, a Chinook lazac, a pácolt pisztráng és más halfajok a Mackenzie folyó rendszerének vizében virágoznak. Az Osprey, a libák, a Sandhill daruk, a Tundra hattyúk és más látványos madarak a Mackenzie folyó rendszer vízgyűjtő vizes élőhelyeit is feltöltik.
1. Veszélyek és viták
Annak ellenére, hogy sok erőfeszítés a Mackenzie-medence megőrzésére irányul, a folyamatban lévő problémák nagy száma fenyegeti a folyót. Ezeknek a folyóvizeknek a szennyezésének egyik fő forrása magában foglalja a folyó mentén olajszálak termelését, ami viszont higanyból, arzénből, ólomból és benzolból álló mérgező melléktermékeket eredményez. A Mackenzie-folyó vízszintjeit a Mackenzie mellékfolyói és fejrészei mentén végzett nagyszabású duzzasztási tevékenységek is drasztikusan megváltoztatták. Ez hátrányosan befolyásolta a nagyszámú vízi halfaj élettartamát. A duzzadás mellett az éghajlatváltozás a Mackenzie-folyó hidrológiai változásait is kiváltotta, amely hatással volt a vizekre. Ha ez a tendencia folytatódik, az az északi-sarkvidéki óceáni jelenlegi minták átalakulásához vezethet, következésképpen az éghajlatra és az ökoszisztémákra világszerte.
