Hol van a Bab El-Mandeb-szoros?

Leírás

A Bab el-Mandeb-szoros nagy stratégiai és gazdasági jelentőségű szoros, amely a Vörös-tenger északnyugati részén, az Aden-öböl és az Indiai-óceán között délkeleti részén kapcsolódik. A szoros is elválasztja Arábiát az északkeleti irányban az afrikai kontinenstől délnyugatra. A Bab el-Mandeb a Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna útján is összekapcsolódik az Indiai-óceán és a Földközi-tenger között. A Jemeni-sziget Perim két szorosra oszlik, a keleti csatornát pedig Alexander-szorosnak és 3 km széles, míg a nyugati fekvésű Dact-el-Mayun csatorna 26 km széles.

Történelmi szerep

Úgy vélik, hogy az ősi világban a Bab el-Mandeb-szoros sokkal sekélyebb volt, mint a mai, ami lehetővé teszi a modern emberek legkorábbi migrációit a szoroson. A helyi tudás szerint lehetséges, hogy a szoros a Szemita Ge'ez hangszórók Afrikába való belépésének útja volt 1900-ban Kr.e. körül. A 100 és 940 közötti időszakban az Aksumite Birodalom uralkodott az Eritrea és Észak-Etiópia területén, és a Bab el-Mandebot tartotta ellenőrzés alatt. 1799-ben a szoroson fekvő Perim-szigetet a britek fogták, akik 1861-ben felállítottak egy világítótornyot a szigetre, lehetővé téve a britek számára, hogy befolyásolják a Bab el-Mandeb mentén vezető stratégiai kereskedelmi útvonalakat. A szoros neve, Bab el-Mandeb, arabul a „könnyek kapuját” jelenti, ami a hajóroncsok nagy számára utal, ami ebben a régióban történt. Az arab legendák arról is beszélnek, hogy a Bab el-Mandeb vizein az emberek nagy mennyiségben megfulladnak a földrengés idején, amely elkülönítette az arabia Etiópiából származó földrészeit.

Modern jelentőség

A Bab el-Mandeb stratégiai olajkereskedelmi útvonalként szolgál a Közel-Kelet és az európai országok között. Közvetlen kapcsolatot biztosít a Perzsa-öböl és a Földközi-tenger között a Suez-csatornán keresztül. Ennek a szorosnak a bezárása arra kényszerítené a Perzsa-öbölben lévő olajszállító tartályhajókat, hogy egészen az Afrika déli csúcsa felé haladjanak észak felé, hogy elérjék az Európai Unió országait. Az olaj mellett a szoros szolgál a navigációs útvonalként a Közel-Kelet és a mediterrán országok között mozgó nem-olajhajók számára. Jelenleg a híd, amelyet perspektíven neveznek a „Szarvak hídaként”, a Jemen és a Dibjouti között található Bab el-Mandeb-szorosra épül.

Élőhely és biológiai sokféleség

A Bab el-Mandeb támogatja az Eritrea part menti sivatagi ökológiai régióját a partján. A térség éghajlata meleg és száraz, évente kevesebb mint 100 milliméter csapadék csökken. Hőmérséklet-maximum 33 ° C lehet, bár a régióban a 27 ° C-os átlaghőmérséklethez közelebbi körülmények állnak fenn. A tengerparti terület tájképe ebben az öko-régióban homok- és kavicsos síkvidékekből áll, sziklás járványokkal és néhány régi korallzátonygal a part mentén. Ebben az élőhelyben nem sok biológiai sokféleséget támogat. Dorcas gazellák, a Soemmerring gazellái és a só dikdikei az ökoszisztéma közös fajai. A Bab el-Mandeb-szoros és a szomszédos Vörös-tenger térség azonban a madarak nagyszámú madárvándorlását tanúskodik, mint például a sztyepp-sasok és a sztyeppe buzzardok az őszi szezonban. A parti területek növényzetét a füves sztyeppék, a gyógynövények és a cserjék alkotják, és a partok mentén is növekszik a halofita növények. Ebben az ökológiai régióban az emberi populációk ritkák, és főként a part mentén található kis halászfalvakra korlátozódnak.

Környezeti fenyegetések és területi viták

A Bab el-Mandeb-szorosot körülvevő régióban mind a környezeti, mind a területi fenyegetések dominálnak. A gazellák, a fészkelő tengeri madarak és a fenyegetett teknősfajok az Eritrea part menti sivatagi ökológiai régióban történő megfulladása veszélyezteti ezen állatok túlélését. Továbbá a part mentén fennálló fejlődési tevékenységek fenyegetése és a növekvő emberi populáció által tartott állatállomány túlzsúfoltsága is veszélyezteti a régió élőhelyét. Az ökológiai veszélyek mellett a Bab el-Mandeb régióban tevékenykedő külföldi cégek biztonsága és biztonsága is nagy aggodalomra ad okot. A szoroson áthaladó vízi utat a múltban számos politikai erõ kihasználta, mint fegyvert, hogy ellenségeiknek pénzügyi veszteségeket okozzon. A Yom Kippur háború alatt az egyiptomi erők teljesen letiltották az izraeli áruk behozatalát és exportját a Bab el-Mandab-szoros bezárásával. 2002-ben egy francia tanker megtámadta a Jemen partjainál elkövetett terroristákat. Jemen a kőolaj és a kőolajtermékek kereskedelmére is használja a szoros vízi útvonalát, és az e szoroson belüli szabad mozgás minden akadálya Jemen számára pénzügyi katasztrófát kelt, és az olaj- és kőolajárakat is világszerte befolyásolja.