Hol van az Adamawa fennsík?

Leírás

Az Adamawa fennsíkot Kamerun, Nigéria és a Közép-afrikai Köztársaság afrikai nemzetei osztják meg. Nigéria nyugati szélén fekszik, míg a Közép-afrikai Köztársaság a keleti oldalán található. Fő városa Ngaoundere, amely Kamerun egyik régiója. A fennsík északra osztja a szavanánt Kamerun déli erdejétől. Ezen a területen, a Kamerun harmadik legnagyobb régiója, a legnagyobb népesség a muszlim Fulbe-csoport. A fennsík vad, és lakossága vékonyan eloszlik a hatalmas területen. A Gbaya emberek és a Tikar népek is a fennsíknak hívják otthonukat.

Történelmi szerep

A Paleo-szudáni népcsoportok az Adamawa-fennsík régió legkorábbi lakói közé tartoztak, bár később a neo-szudáni emberek, akik a területre vándoroltak, a 9. század elején felszívják őket a saját törzseikbe. Azután. a 14. században megérkezett a Fumbina, és bevezette az iszlámot. A félig Bantus és más csádi törzsek is megjelentek a nagy esemény után. Mások, köztük a Bantus, megérkeztek a következő évszázadokba, egészen a 17. századig jöttek a területre. Ezután a félig-Bantus tovább haladt délre a Mbam folyóvízéhez, míg a Bantus keletre vándorolt, ahol megalapították Nggaoundere, Banyo és Tibati településeit. Ugyanakkor a szudáni népek az észak felé vándoroltak. Ezután a muszlim Fulbes érkezett Nigériából a 17. században, tovább erősítve az iszlám kulturális szerepét a régióban.

Modern jelentőség

Az idegenforgalom gyakorlatilag nulla az Adamawa fennsík területén, hiszen elsősorban a vonatútvonalról a fennsík déli részéről az északi részig szolgál. Bár néha azok a turisták, akiknek a kulturális érdekei vannak a térségben, felfedezik néhány fontosabb látnivalóját. A fennsík a szezontól függően vízeséseket kínál, valamint barlangkutatásokat és kráter tavak nevezetességeit. A turisták a helyi uralkodók tulajdonában lévő palotákat is meglátogathatják utazási irodákkal. A Fulbe népesség uralja a többi kisebb törzset a térségben, amelyek közül sok még nomád. Egyes területeken a rasszizmus és a diszkrimináció lehet szabály, mivel a muszlim Fulbe nem tolerálja bizonyos mértékben a nem muszlimokat.

Élőhely és biológiai sokféleség

Az Adamawa-fennsík földtani összetétele jelentősen változik, rengeteg sziklával, köztük csillámmal, gneiszttel, sávokkal, metamorf kőzetekkel, kristályos sziklákkal és gránitmal. A vulkáni bazalt bizonyos területekre is kiterjed. A fennsík általános élőhelyei a savannáktól az erdőkig a folyókig és a robusztus gyepekhez tartoznak. A fennsíkon található erdőkben a páfrányok, a bambuszok, az örökzöldek és a lombhullató fák dominálnak. A savannában és más gyepterületeken is megmarad a cserjék és a fű. Kamerun nagy folyói közül sokan az Adamawa fennsíkból származnak, és a Csád-tóba, Niger-folyóba és az Atlanti-óceánba mennek. A térségben kráter-tavak is megtalálhatók, amelyek a vulkánok összeomlása és az esővíz betöltése következtében alakulnak ki. Az Adamawa növény- és állatvilága olyan változatos, mint a táj. Itt számos afrikai madár, kétéltűek, gorillák, csimpánzok és nagy vadfajok találhatók.

Környezeti fenyegetések és területi viták

Az Adamawa fennsík védelmi problémái nagyrészt a helyi mezőgazdasági termelők mezőgazdasági területek használatából erednek. A "Slash és burn" mezőgazdasági gyakorlatok földterületet eredményeztek, ami az erdőirtáshoz vezetett. Mivel az erdőirtás elpusztítja az erdőket és a savannákat, az őshonos növény- és állatvilág elveszíti élőhelyeit, ami végső soron a fajok veszélyeztetéséhez és még a kihaláshoz vezet. Az emberi beavatkozásoknak meg kell hozniuk a mezőgazdasági földterületeket, és maximalizálniuk kell a termelést, hogy megakadályozzák a további erdőirtást és megmentse a fennmaradó élőhelyeket. A Kamerun fennsík gazdag biológiai sokféleségét fenyegeti az orvvadászat és az őshonos nagy vadfajok trófeáinak illegális vadászata. Az állati és növényi endemizmus gyakori az Adamawa fennsík gazdag, nedves erdőiben, így ezen fajok elvesztése helyileg elveszítheti őket. Az ilyen aggodalmak ellenére a térség erdõi nem látnak jelentõs védelmi eröfeszítéseket ebben az idöben.