Hol emelkednek a Longfellow-hegység?

Leírás

A Maine északnyugati részén elhelyezkedő kollektív tartományok és hegyek nevét kapta a híres költő Henry Wadsworth Longfellow, aki e térségről üdvözölte. A Longfellow-hegység a New Hampshire határától északkeleti irányban, a kanadai Quebeci és New Brunswick-tartományokig terjed. Számos klaszteres kisebb tartományt alkot, és a gerincek sok magas csúcstalálkozóval láthatók a területen. Az Appalache-hegység a nagyobb tartomány, amelyből Maine államban a Longfellow-hegység néven ismertek. A Longfellow régiónak számos jelentős csúcsa van, mint például a Big Squaw Mountain, a Boarstone Mountain és a White Cap Mountain.

Történelmi szerep

Ezt a nevet a Maine Állami Törvényhozó 1959-ben adta a kollektív hegyvidékeknek és a Maine állam északnyugati részén található csúcsoknak. De itt az utazók és a túrázók számára a kollektív név nehézséget okozott, mivel nem tudták megkülönböztetni a határvonalakat. Az elmúlt 3 millió év során a régióban sok jégfolyamat zajlott le, és ezekben a hegységekben a gleciáció nagy szurdok kialakulásához vezetett. A régió északi és déli részén elterülő fajok regionális elszigeteltségi ciklusban szenvedtek, és még a vadon élő állatok újabb populációihoz való kötődésük is viszonylag minimális. Ezen a területen Maine-ben a magasabb rangsorban és csúcstalálkozón több állami tulajdonban lévő természetvédelmi terület is létrejött.

Modern jelentőség

A Longfellow-hegység szintén fontos szerepet játszik a modern tényezőkben, hiszen a túrázók és a síelés kedvelőinek forró helyévé vált. A régió nagy része azonban magánszemélyek tulajdonában van, és ez a fő faanyagforrás az államban, és a rakományt a terület egész területén szállítják. Az itt található vegyes erdőterület kereskedelmi és rekreációs célokra egyaránt használható. A "Ski Maine" néven ismert terület érdemes meglátogatni a síeléshez, mert a Longfellow-hegység kiváló sílesiklásáról ismert. A legtöbb utazó itt található ugyanabban a síterületen, ahol élvezheti a gyönyörű környezetet, örökzöld erdőterületeket és kékvizű tavakat, amelyek mindegyike szép látnivalókat kínál.

Élőhely és biológiai sokféleség

A terület élőhelye leginkább az erdőterületen található, ahol látható, hogy a Maine északi erdőterületén közel 30.000 jávorszarvas található. Még utazás közben is észrevehetjük a keleti fekete medvék, a madarak, a Sing Campers és a Bald Eagles ezen a területen. Ritka, rovarok és rovarok ritka fajtái, mint például a Katahdin Arctic Butterfly, szintén láthatóak ezen a területen. A Katahdin-sarkvidéki pillangó leginkább a Longfellow-hegység legmagasabb pontjain látható.

Környezeti fenyegetések és területi viták

A leghosszabb fenyegetések a Longfellow-hegységben az emberek természetes élőhelyekre való behatolásából, a földhasználat sajátos célú felhasználásából erednek (különösen a környék erdősítése) és a szennyezés. Ezek az erdők szintén szenvednek a területen található rovarok patakjairól, különösen a nyár elején és a késő tavaszi szezonban. Eközben a terület túlzott vagy felelőtlen használata rekreációs célokra is veszélyezteti környékét. Sok magán- és állami vállalkozó húzta meg a területet, és a természeti erőforrásokat olyan mértékben hasznosítják, hogy épületeket és infrastrukturális elemeket építenek.