Hogyan határozzák meg az Európa és Ázsia közötti határokat?

A kontinensek közötti határok valamilyen földrajzi egyezmény tárgyát képezik. Az a kontinensek száma, amelyekre a Földet úgy tekintik, hat vagy hét között lehet, bár a gróf akár négyre is csökkenhet, ha az Afro-Eurázia és az Amerika kontinensekbe kerül. Csak három szárazföldi határ létezik. Ezek a határok közé tartoznak Ázsia és Európa, Afrika és Ázsia, valamint Észak- és Dél-Amerika közötti határok.

Az Eurasia áttekintése

A határ Európa és Ázsia között papíron van. A két kontinens között azonban nincs jelentős fizikai különbség. A két kontinens közötti határ csak egy történelmi és kulturális konstrukció. Az Ázsia és Európa közötti határt gyakran az Égei-tenger, a Kaszpi-tenger, a török-szoros, a Fekete-tenger, a Nagy-Kaukázus és az Ural-folyó és a hegyek követik. Ugyanakkor ellentmondások állnak fenn a pontos határon. Mivel a két földrészt nem választja el víz, mindkettő ugyanazon a szárazföldi tömegen van. A két kontinens megosztása pusztán kulturális jellegű, és az európai oldal felé hajlamos. Az eurázsiai határ modern meghatározása egyes országokat mindkét kontinensre helyez, míg mások teljesen egy kontinensen. Ezek a transzkontinentális országok közé tartozik Törökország, Oroszország, Kazahsztán, Grúzia és Azerbajdzsán.

Van az Európa-Ázsia határ?

Európa és Ázsia közötti határvonalat, ahogyan ma létezik, először Philip Johan Von Strahlenberg, egy felfedező és egy svéd hadsereg tisztje határozta meg. A határát az Ural hegység láncai követték; Emba folyó a Kaszpi-tenger északi partjához, és a Kuma-Multich-depresszió, amely a Fekete-tengeren létezik. A depresszió két olyan folyó neve, amelyek a Kaukázus-hegység északi részén fekszenek, és jelenleg a pontos határnak tekintik. A két ország közötti keleti határ két országra vágta Oroszországot, Oroszország európai oldalát és az ázsiai részt. Jelentősen egyenlőtlen eloszlás van az ország két részén, ahol az európai rész a lakosság több mint 75% -ának otthona.

Az Ázsia-Európa határát meghatározó fizikai jellemzők

Az Urál-hegység vízgyűjtője a két kontinens elválasztó természetes határát képezi. A hegység a tengerszint felett 3000 és 4000 láb között van. A legmagasabb csúcs, a Narodnaya-hegy, 6, 214 méter. Az Urál-tengertől a határ a nemkívánatos Ural folyót követi, amely a Kaszpi-tengerbe ér. Az Ural folyó által lefedett szegmens azonban még nem határozható meg. A Kaszpi-tenger a határ következő fő szegmense. A tenger 746 mérföld hosszú és 270 mérföld széles, így egy nagy, teljesen zárt víztest. A határkijelölések nem általánosan véglegesek, és a források között különbözőek. Néhány geográfus teljes egészében Európába helyezi Grúzia országát, míg mások transzkontinentális országként osztályozzák Ázsiát és Európát. Ciprust néhány geográfus Ázsiában is elhelyezi, bár az országot gyakran elismerték az európai modern definíciónak. Az EU földrajzi követelményei szerint Európa meghatározása kulturálisan és földrajzilag összefonódik, és ezért politikai mérlegelési jogkörbe tartozik.

Hogyan jöttek a két kontinens?

Az eredeti kontinentális elválasztást az ókori görög tengerészek találták ki, akik a kontinenseket Európának és Ázsiának nevezték. A föld két tömegét egy összetett vízi út választotta el, amely az Égei-tengerből az Azovi-tengerbe áramlik. A görögök azonban a kontinent fizikai entitásokként tekintették minimális kulturális jelentőséggel vagy politikai tartalommal. A Herodotusz háromszoros rendszere a régi világot háromra osztotta: Európa, Afrika és Ázsia. Az Európa-Ázsia határa azonban szokatlan volt még a görög földrajzosok és még a Herodotosz között is. Az Ázsia és Európa közötti határt Anaximandar a Phasis folyó mentén helyezte el. Az egyezményt a Herodotus is követte az ötödik BC-ben. A következő évszázadok során azonban új egyezmény született, a kontinens határait a Tanais vagy a modern Don folyó mentén. A középkortól egészen a 18. századig az Eurázsia hagyományos kontinensének két kontinensen való megosztása követte Ptolemaiát, amely a török ​​szoros, a Fekete-tenger, az Azovi-tenger és a Don mentén volt. 1725-ben azonban Philip Johan Von Strahlenberg távozott a Don határtól, egy határvonalat húzva a Volga mentén, Samara Bendon és az Urál-hegység mentén.

A szovjet geográfusok szerepe

A 19. század közepére három fő egyezmény született. Az egyiket a Volga-Don-csatorna mentén hoztuk létre, a második a Kuma-Multich-depressziót az Ural-folyóig, míg a harmadik egyezmény a Nagy-Kaukázust a Kaszpi-tenger felé húzta. A második egyezmény, a Kaszpi-tengerre vezető Kuma-Manych-depressziót követő határvonal ma a legnépszerűbb egyezmény. A szovjet geográfusok azt javasolják, hogy a két kontinens közötti határvonalat a Baydaratskaya-öbölben, az Urál-hegység keleti lábánál fekvő tankönyvekben vonják le. A határ szovjet meghatározása egészen Ázsiában helyezte el a Kaukázust, míg az Urálok teljesen Európában vannak. Továbbá, a legtöbb szovjet geográfus előnyben részesítette a Kaukázus melletti határvonalat.

Következtetés

A két kontinens meghatározását körülvevő zavart több földrajzíró vezet, akik csak hat kontinenset azonosítanak, Európa és Ázsia egyesítésével az Eurázia kialakításához. Az eurázsia Európába és Ázsiába történő felosztása a kontinens valódi definíciója alapján most rögzítve van. Európa elválasztása Ázsiától az európai földrajzosok és tudósok erőfeszítése volt, akik megpróbálták elkülöníteni a világ régióját. Valójában némely olvasó nehezen fogadja el az Európát és Ázsiát külön kontinensként alkotó földtömeget a 20. századi történelem tanulmányozásától eltérő összefüggésben. Európában és Ázsiában a történelmi határok a hagyományos kontinentális kritériumokat határoznak meg.