A globális felmelegedési lista okai

10. Az éghajlatváltozás jelenlegi állapota és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának szerepe -

A világ számos kormányának napirendjén az egyik legjelentősebb kérdés a globális éghajlatváltozás kezelése. Az éghajlatváltozás a föld légkörében az üvegházhatású gázok növekedésének köszönhető. Az üvegházhatású gázok több emberi tevékenység eredménye, különösen az iparosodás megkezdése óta bekövetkezett események eredménye. Amikor ezeket a gázokat a levegőbe bocsátják ki, a napenergiát a légkörben csapdák le. Ez a csapdázott energia fokozott globális hőmérsékletre változik. Az iparosodás óta a szén-dioxid-koncentráció nőtt, a hőmérséklet 1, 7 fokos Fahrenheit, a poláris jégkorlátok 13, 3% -kal csökkentek évtizedenként, és a jég a földön évente 281 gigatonnal csökkent. Az üvegházhatást okozó gáz környezetre gyakorolt ​​hatása attól függ, hogy milyen élettartamot, globális felmelegedési potenciált és mennyiséget ér. Ez a cikk megvizsgálja néhány olyan emberi tevékenységet, amely hozzájárul a globális felmelegedéshez.

9. Szilárd tüzelőanyagok és biomassza égetése fűtéshez és főzéshez -

A családok világszerte sokféle szilárd tüzelőanyagot és biomasszát égetnek fel fűtési és főzési célokra, beleértve a fát, faszenet, állati trágya és mezőgazdasági hulladékot. Ezeket gyakran nem hatékony kályhákban vagy nyílt tüzeknél használják, ami a nem hatékony égés miatt fokozottan szükségessé teszi ezeket a termékeket. Ezeknek a termékeknek a beszerzéséhez számos közösség tagja levágja a fákat a közeli erdőkben, az erdőirtás néven. Kevesebb fával kevesebb szén-dioxid keletkezik a levegőből, amit oxigénké alakítanak. Ezen túlmenően az ilyen fűtésből és főzésből származó füst nemcsak veszélyes a család számára, hanem a külső légkörre is. A füst magas szén-dioxid-, szén-monoxid- és metánszintet tartalmaz. Ez a tevékenység az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 6% -át teszi ki. E kibocsátások csökkentése és az e rendszereket használó családok egészségének javítása érdekében számos nonprofit szervezet és kormány egyaránt találkozott, hogy tisztább égő főzőkályhákat hajtsanak végre. Ezek a kályhák csökkenthetik a kibocsátást és a szilárd tüzelőanyag szükségességét 30% és 60% között.

8. A petrolkémiai anyagok kitermelése, feldolgozása és kezelése -

A kőolajipar felelős a petrolkémiai anyagok, például a kőolaj és a földgáz kitermeléséért, feldolgozásáért és kezeléséért. A petrolkémiai égés mérgező gázok, például szén-monoxid, metanol és nitrogén előállítását eredményezi. A nitrogén a levegőben oxidálódik és dinitrogén-oxidsá válik, amely a kén-dioxiddal (a petrolkémia által is előállítva) egyesül. Ezek a két vegyi anyag együttesen savas esőt hoz létre. Az üvegházhatást okozó gázok mellett a petrolkémiai kitermelő iparág nagy mennyiségű szén-dioxidot is kibocsát a légkörbe. Ez a tevékenység az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 24% -áért felelős. Számos ország erőfeszítéseket tett az olaj- és földgázszükséglet csökkentésére a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében. Ezen erőfeszítések némelyike ​​magában foglalja a fokozatos megszüntetési terveket, a jobb technológiát, a tiszta energia helyettesítését, valamint a biomassza alapú műanyagokat és olajokat.

7. Gyártás -

A feldolgozóipar az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának 21% -át teszi ki. Ez hozzájárul az éghajlatváltozáshoz azáltal, hogy nagy mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe. Számos gyárat találtak felelősnek az autógyártóktól az acélgyártókhoz. Egyes kormányok megpróbálták csökkenteni a feldolgozóipar hatásait az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésén alapuló adókedvezmények nyújtásával. A gyártók a gyárakban lévő technológiákat az energiafelhasználás és az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében frissíthetik. Más kormányok bevezetették a felső határértékeket és a kibocsátási egységek kereskedelmét. Ez a fajta rendszer a kibocsátások határértékének meghatározásával működik, és lehetővé teszi az alacsony üvegházhatású gázok kibocsátóinak, hogy eladják a többi nagy kibocsátó társaságot.

6. Szállítás -

A magán-, a köz- és az árufuvarozás alapvető fontosságú az emberek munka- és utazási célú kereskedelme, gyártása és szállítása szempontjából. A járművekből, vonatokból, hajókból és repülőgépekből származó kibocsátások azonban a világ üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 14% -át teszik ki. A kibocsátások magasak, mert a benzinre finomított kőolajra támaszkodnak. Amikor a benzin ég, szén-dioxidot és egyéb üvegházhatású gázokat bocsát ki. A személygépkocsik a kategóriában a legnagyobb hozzájárulás. A fosszilis tüzelőanyaggal működő járművek alternatívái egyre inkább elérhetők. A bioüzemanyagok akár 80% -kal is csökkenthetik a kibocsátást, az üzemanyag-hatékony járművek jelentősen kevesebb gázt használnak, és az elektromos autók nem támaszkodnak a kőolajra. Néhány város és állami kormányzat a csúcsidőn kívüli munkaidőket hajtotta végre, ami csökkenti azt az időt, ameddig a jármű forgalmi dugóban jár, és szennyezi a környezetet. Más személyek úgy döntenek, hogy a tömegközlekedést az autók számának csökkentése érdekében választják.

5. Növénytermesztés -

A gyümölcsök, zöldségek és szemek termesztése nem úgy hangzik, mintha olyan tevékenységek lennének, amelyek hozzájárulhatnak a globális éghajlatváltozáshoz, de valójában igen. Az élelmiszer-mezőgazdaság nemcsak üvegházhatást okozó gázokat bocsát ki, hanem az erdőirtáshoz is vezet, hogy nagyobb mezőgazdasági területeket termeljenek. A rizs termesztése például jelentős mennyiségű metánt hoz létre a légkörbe. A műtrágya alkalmazása növényekre szintén felelős a dinitrogén-oxid felszabadításáért. Az egész világon a kormányzati politikák a növénytermesztés által okozott kibocsátások csökkentése érdekében dolgoznak. Ennek elérésére néhány módszer a műtrágya és az ökológiai gazdálkodás csökkent alkalmazása. Az adókedvezmények olyan új technológiákat finanszíroztak, amelyek képesek megragadni a metánt. Ezt a csapdába esett metánt ezután energia előállítására vagy fáklyában égetik.

4. Az erdőirtás és a területfejlesztés -

Az erdőirtás jelentős mértékben hozzájárul a globális éghajlatváltozáshoz, és számos okból következik be. Az erdőirtás nemcsak a korábban említett tevékenységek igényeinek kielégítésére, hanem a faipari és a földfejlesztési erőfeszítésekre is válaszol. A fák fontosak az éghajlat szabályozásában, mert eltávolítják a levegőből a szén-dioxidot, oxigént termelnek, és segítenek a hőmérséklet fenntartásában. Amikor az erdőket eltávolítják a földről, a szén-dioxid szintje nő. Az erdőirtási gyakorlatok csökkentése számos országban kiemelt fontosságú, különösen az esőerdők jelentős kiterjedésével. Szigorú ellenőrzés történt a nyomon követés növelésére és geo-referencia térképek előállítására, amelyek mind fontosak az erdőirtás megállítása szempontjából. Ezen túlmenően a kormányok különböző cselekmények révén támogatják a földvédelmet, így megőrzik az erdős területek nagy területeit.

3. Állattenyésztés -

Az állatállomány termelése környezeti degradációhoz vezet. Az állattenyésztés a takarmánytermelés és -feldolgozás, valamint a hulladékerjesztés és a bomlás révén hozzájárul a légköri metán és szén-dioxid hozzáadásához. Ezen túlmenően az állatállomány és az ételek táplálásához szükséges hely az erdőirtást eredményezi a világon. Az állattenyésztésből származó üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése a korszerű technológiák jobb kihasználásával érhető el. Emellett a már meghatározott legjobb gyakorlatokra vonatkozó politikákat nem minden állattenyésztési ágazat hajtja végre. Ezek a politikák magukban foglalják a hatékonyabb takarmányozási technikákat, a tenyésztést és a trágya kezelését.

2. Elektromos áramtermelés -

Az Egyesült Államokban a villamosenergia-termelés az ország üvegházhatású gázkibocsátásának 30% -át teszi ki. Ennek oka, hogy a villamos energia többsége fosszilis tüzelőanyagok, például szén felhasználásával történik. A megnövekedett bányászati ​​törekvések iránti igényt is megteremti. Az erőművekből származó füst széndioxidot és szén-monoxidot tartalmaz, többek között a gázok között. E kibocsátások csökkentése érdekében a kormányok adókedvezményeket nyújtottak arra, hogy ösztönözzék az erőművek technológiáinak frissítését. Emellett számos vállalat fosszilis tüzelőanyagok alternatívájaként fektetett be a megújuló energiaforrásokba, mint a szél, a levegő és a napenergia.

1. Mi történik az üvegházhatást okozó kibocsátás csökkentése érdekében? -

Mivel az üvegházhatást okozó gázok mozgóak és az emberek, helyek és éghajlatok világszerte hatnak, ezeknek a kibocsátásnak a csökkentése nemzetközi erőfeszítést jelent. Az évek során számos nemzetközi szerződést hajtottak végre az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében. Ezek közül néhány a Montreali Jegyzőkönyv, a Kiotói Jegyzőkönyv és a Cancún-megállapodások. Legutóbb 197 ország írt alá a párizsi megállapodást. Ez a szerződés lehetővé tette a tagállamok számára, hogy meghatározzák, hogyan csökkenthetik a kibocsátásokat, és 5 éves jelentést tesz szükségessé a megfelelés biztosítása érdekében.

A globális felmelegedési lista okai

Rang	Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának szektoronkénti hozzájárulása	A globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának részesedése IPCC adatokonként
1	Elektromos áram és nagy méretekű hőtermelés	25%
2	Mezőgazdaság és erdészet	24%
3	Gyártás	21%
4	Szállítás	14%
5	A petrolkémiai anyagok kitermelése, feldolgozása és kezelése	10%
6	Helyi fűtés és főzés fosszilis tüzelőanyagokkal és biomasszával	6%