A földtani katasztrófák különböző típusai

A földtani katasztrófa akkor következik be, amikor a természetes földtani erők elkeseredett halált és pusztítást okoznak egy területen. Ezeket a katasztrófákat egy jelentős esemény vagy jelenség indíthatja el, vagy két vagy több természetes vagy ember által létrehozott erők kombinációját, amelyek egy ilyen katasztrófát eredményeznek. Itt található a természetes geológiai katasztrófák különböző formáinak listája.

Földcsuszamlás

A földcsuszamlás egy olyan típusú geológiai természeti katasztrófa, amely magában foglalja a tömeges pazarlási eseményeket, mint a sziklakövek, a törmelékáramlások, a sárfolyások, a lejtési hibák és így tovább. Bár a földcsuszamlások gyakrabban fordulnak elő hegyvidéki és dombos területeken, víz alatti és part menti és szárazföldi területeken is előfordulnak. Sok tényező vagy egy tényező kombinációja földcsuszamlást okozhat. Az ilyen katasztrófákat gyakran földrengések, vulkánkitörések vagy erős csapadék okozta. Számos előfeltételes tényező, mint például a felszín alatti víz nyomása, az erdőirtás, az erózió, stb. A talaj felszínének hajlamos lehet a meghibásodásra. A halálos földcsuszamlások, mint például a 2010-es Uganda földcsuszamlása, sok ember és állat életét követelték, és a tulajdon megrongálódását okozta.

lavina

A lavina halálos természeti katasztrófa, ahol a hó tömegei a hegy vagy a domb lejtőin mozognak, és eltemetik mindazt, ami az útjában van. A lavánok különböző erők, például a nagy havazás, a napsugárzás okozta hó olvadása, a földrengések, az eső, a sziklásodás stb. Által kiváltott erők okozhatják. A lavánok jellemzően olyan területeken keletkeznek, ahol egy összetett hólap van a gyengébb hórétegen. Ilyen körülmények között egy kis trigger elegendő a felső réteg szétszereléséhez, és ahhoz, hogy a gravitációs erő alatt csúsztassa le a lejtőt. Az Alpok Avalánchai az első világháborúban mintegy 40 000–80 000 katonát öltek meg.

Földrengés

A földrengések a geológiai katasztrófa egy másik típusa. Ilyen természetes tömegpusztító eseményeket a hirtelen energiafelszabadulás okozott a földön, amely szeizmikus hullámokhoz vezet. A földrengés leggyakoribb jelei a remegés, rezgés és esetenként a földeltolódás. A Föld felszínén lévő földrengés eredetét szeizmikus fókusznak nevezik, míg a felszínen lévő pontot epicentrumnak nevezik. A földrengések gyakran halálos földcsuszamlásokat, lavinákat, szökőárakat vagy más olyan eseményeket generálnak, amelyek hatalmas halált és pusztítást okoznak. A 2017-es Chiapas földrengés az elmúlt idők egyik leggyengébb földrengése volt, és közel 100 ember életét követelte.

Víznyelő

Ha a talaj felszínrétegének összeomlása miatt a talajon lyuk vagy depresszió alakul ki, akkor egy sinkhole keletkezik. Az ilyen lyukak a leggyakoribbak a karszt tájakon. Itt a föld alatt álló víz gyakran rontja a mögöttes mészkő alapot. Így az alapréteg kémiai feloldódásával a kőzet felszíni rétege összeomlik, így a felszínen tátongó lyukak lépnek fel. A szúrólyukak nem csak a karszt tájakban alakulnak ki. Ez emberi tevékenységből is származhat. Például, ha a fenntarthatatlan bányászat a talajt túl gyenge ahhoz, hogy a felszínen lévő struktúrákat támogassa, a talaj barlangjai a sinkhole létrehozásához vezetnek. A sinkholes hirtelen kialakulása rendkívül halálos lehet. Például 15 embert haltak meg a 2010-es Guatemala City sinkhole katasztrófa során. Ezt az eseményt az erős csapadék és az ilyen csapadékkezelés infrastrukturális meghiúsulása okozza.

Vulkánkitörések

A vulkáni kitörések a geológiai természeti katasztrófa egyik leggyengébb formája. Az ilyen események többféleképpen akaratlan halált és pusztítást okozhatnak. Először is maga a kitörés kárt okozhat az eső sziklák és a robbanó törmelék miatt. Másodszor, a láva áramlása a föld felszínén minden életformát megöl az útjában. A vízzel kevert vulkáni hamu olyan betonszerű anyagot képezhet, amely károsíthatja az épületek tetőit. A kitörési helyről származó piroklasztikus áramlások a legnagyobb gyilkosok egy ilyen katasztrófa idején. Az 1985-ös Armero tragédia volt az egyik legrosszabb vulkáni kitörés, amit valaha okozott, és majdnem 23 000 embert ölelt meg Armero városában, Kolumbiában.