A Duna

Leírás

Európa második leghosszabb folyója a Volga után, a Duna a vízfolyások, Brigach és Breg folyók összefolyásában keletkezik, a németországi Fekete-erdő régió Donaueschingen városa közelében. A folyó mintegy 2857 kilométer távolságra halad át, 10 úton halad keresztül, és 817 000 négyzetkilométernyi területet ürít, mielőtt végül a Duna-deltán keresztül jutna el a Fekete-tengerbe, amely Románia és Ukrajna között oszlik meg. Románia a Duna folyó vízgyűjtőjének 29% -át osztja meg. Magyarország, Szerbia és Ausztria a folyó medencéjének mintegy 10% -át, míg Németország, Bulgária, Horvátország, Szlovákia, Ukrajna és Moldova a Duna vízgyűjtőjének kevesebb, mint 10% -át.

Történelmi szerep

A Duna mindig is kiemelkedő szerepet játszott az ősi Európa történelmének alakításában. Bizonyos korai emberi kultúrákról szóló bizonyítékokat, köztük a Duna-neolit ​​kultúrát és a Vučedol kultúrát találták a vízgyűjtő területén. A görög tengerészek már a 7. században kereskednek, és a római birodalom a folyó határait határozták meg királyságának határhatárainak meghatározásához. A rómaiak a várban építették a várat és a várat, és a római flották a folyót megpróbálták megvédeni, hogy megvédjék a birodalmat a másik oldalon élő törzsi ellenségeitől. Az Oszmán Birodalom a későbbi évszázadok során védelmi célokra is használta a Dunát. A 19. század elején Magyarország és Csehország királynője, Maria Theresa, elismerte a Duna kereskedelmi útvonalaként rejlő lehetőségeit, és így elkezdte a folyóra szállító folyami hajókat üzemeltetni. A következő években több szerződést írtak alá, és egyezményeket kötöttek a Duna vizeinek megosztásának meghatározására és megvitatására. Az ilyen tárgyalások évek és évek eredményeként jelenleg csak a folyóval határos országok rendelkeznek kizárólagos jogokkal a Duna vízkészleteihez.

Modern jelentőség

Napjainkban a Duna olyan, mint Európa nagy része, amely több mint 20 millió embernek nyújt ivóvizet, és több mint 83 millió embert foglal el a vízgyűjtő területén. A Duna vizeit megosztó tíz ország hajózásra, vízerőművekre, halászatra és a mezőgazdasági területek öntözésére használja a folyót. Az ipari és háztartási felhasználáshoz szükséges víz is ebből a folyóból származik. Az ukrán Izmayil, Bulgária Ruse, Magyarország Magyarország és Bécs Ausztriában a folyó mentén elhelyezkedő fontos kikötővárosok. Számos navigációs csatornát építettek a folyó mentén, beleértve a Duna – Fekete-tenger csatornát és a Fő – Duna-csatornát, ami megkönnyíti az emberek és áruk szállítását a folyón és a folyón. A Ðerdap (Djerdap) magas gát és a Szerbia és Románia között található Iron Gate erőmű a legnagyobb vízerőmű-projekt a Dunán. A Duna vízgyűjtője is jelentős turisztikai foltokkal rendelkezik. Ennek eredményeként a szabadidős hajókirándulások a folyón szokásosak, és a világszerte híres városok és kultúrák jelenléte, valamint a természeti értékek bősége, a turisták millióit vonják be a vízgyűjtő országba.

Élőhely és biológiai sokféleség

A kiterjedt Duna-medencék számos természetes élőhelyet támogatnak, mint például a Fekete-erdő, Németország, Ausztria alpesi ökoszisztémája, Magyarország puszta síkságai, a Duna-delta vizes élőhelyei és Bulgária Duna-szigetei. A Duna vizein több mint 100 halfaj, köztük 5 fészkelő faj él. A vízgyűjtő is számos madárfaunát támogat, beleértve a ritka madárfajokat, mint a fekete gólya, a fehér pelikán és a fehérfarkú sas. A Duna vízgyűjtője szintén része a Világvilági Alapnak a „Global 200” ökorégiók listájának.

Környezeti fenyegetések és területi viták

A Duna, mint a világ legnagyobb folyói, túlhalászott és túlszennyezett. A szennyezőanyag-kibocsátás halálos kombinációja a Duna vizein, illegális és felelőtlen halászat, valamint a folyó vizei kiterjedt gátlása a víz minőségének súlyos csökkenéséhez vezetett. A Duna 28 gátja van, a forrásától a delta szájáig terjedve, amelyek megakadályozzák a vizek természetes áramlását, és megzavarják az üledéktől a lefelé irányuló folyadék természetes üledékrendjét, ezáltal megkönnyítve a delta folyó erózióját jól. Ezek a gátak szintén akadályt jelentenek a folyó halfajainak természetes migrációjában. Napjainkban a folyó károsodásának mértéke olyan magas, hogy többféle hal, a kaviárból híres és a Földön 200 millió évig fennmaradt tojásfajok jelenleg "veszélyeztetettek" a régióban.