Chile legveszélyeztetettebb emlősei

Chile egy dél-amerikai ország, amely a Csendes-óceán és az Andok-hegység között helyezkedik el. Az országot a tengeri Drake Passage határolja, Bolívia, Argentína és Peru országait. Chile azt állítja, hogy az Antarktisz kontinensén több mint egymillió négyzetkilométer van, annak ellenére, hogy az Antarktisz-Szerződés értelmében felfüggesztik őket. Chile nagy biológiai sokféleséggel rendelkezik, beleértve a veszélyeztetett fajok számát. Darwin Foxe, Short-Tailed Chinchillas, Long-Tailed Chinchillas és Pacific Degu kritikusan veszélyeztetett Chilében más emlősök között.

Rövidfarkú csincsilla (Chinchilla brevicaudata)

A rövidfarkú chinchilla egy olyan rágcsálók veszélyeztetett faja, akiknek őshonos élőhelyei: Chile, Peru és az Andok-hegység Argentína és Bolívia régiói. A rövidfarkú csincsilla 28 és 49 centiméter közötti hosszúságú, 38 és 50 uncia közötti. A rövid-farokú csincsilla rövid első lábakkal és hosszú és erős hátsó lábakkal rendelkezik. A chinchillák a föld alatt és a menedékhelyre sziklák alatt állnak, többnyire hideg éghajlatokban élnek, amelyekhez jól illeszkednek a vastag szőrük miatt. A chinchillák olyan társadalmi állatok, akik nagy számban élnek és táplálják a növényzetet. A chinchillák legnagyobb veszélye a vadászat, ami jelentősen csökkentette számukat. A vadász-chinchillák 1929-ben illegálisak lettek, amikor az első sikeres védelmi törvényt elfogadták, de a törvényeket nem hajtották végre 1983-ra. Ez azonban csak a megnövekedett árakhoz vezetett, ami a maradék chinchillai népesség gyors csökkenését eredményezte. Chile kormánya és a Nemzetközi Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) veszélyeztetett fajként jegyezték fel a rövidfarkú chinchillákat.

Hosszú farkú csincsilla (Chinchilla lanigera)

A Long-Tailed Chinchillas Aucó környékén, Illapel közelében, Chilében, valamint a Reserva Nacional Las Chinchillas védett területen és a La Higuera környékén található Coquimbo északi részén. Az emlős mérete kicsi és lekerekített fülekkel és hosszabb farokkal rendelkezik, mint a rövidfarkú csincsilla. A Chinchilla haja akár 2 és 4 centiméter hosszú, szürke, fehér és fekete sávokkal, selymes és hihetetlenül puha. Hosszú farkú csincsillák fajta október és december között a tavaszi hónapokban a déli féltekén. A hosszú farkú csincsillák három különböző fajtája, köztük a La Plata, a Costina és a Raton alfajok. A La Plata egy izmos és vastag csontozott szerkezet a másik kettőhöz képest. Kerekebb, rövid, széles fejjel, fülei és egyenes dorzális vonala között jelentős távolság, és a vállai olyan szélesek, mint a mellkasa és a farka. A Costina viszonylag gyengébb struktúrában, jellegzetes hosszú hátsó lábakkal, rövidebb elülső lábakkal, keskeny vállakkal, néha vastag nyakkal és v-alakú fejjel. A Raton hasonló a többihez képest, a fülek vízszintesen és egyértelműen kisebb méretűek. A chinchillák élőhelye meglehetősen durva, a nap folyamán a hőmérséklet 30 Celsius fokig terjed, és éjszaka 7 Celsius fokra csökken. Ez veszélyeztetett fajként szerepel, így a chilei emlősök között a második legmagasabb védelmi prioritás.

Dél-Otter folyó (Lontra provocax)

A déli folyó Otter egy vidrafaj, amely Chilében és Argentínában él. Édesvízi és tengeri környezetben lakik, és néha a Lontra Canadensis alfajnak is tekinthető. A Déli folyó Otter közepes méretű teste akár 70 centiméter hosszúságú lehet, további 40 centiméter hosszúságú a faroktól, és körülbelül 10 kilogramm súlyú. Sötétbarna szőrme van a tetején, és alsó oldalán világosabb fahéjszín van. A nőstények és az utódok családi csoportokban élnek, míg a férfiak magányban élnek, és rákfélékből, halakból, puhatestűekből és madarakból táplálkoznak. A vidra megtalálható a tengeri, édesvízi és szárazföldi élőhelyeken, bár ezek főként édesvízi tavakban és folyókban találhatók, amelyek sűrű növényzettel rendelkeznek, különösen a part mentén. Élőhelyeiknek szükségük van az érett fák gyökérrendszereire, valamint a kidőlt fák törmelékeire is. A dél-folyami vidrákat az utolsó száz év alatt vadászották, és soha nem tudtak teljes mértékben helyreállni. Csak hét ismert faj található Chilében és Argentínában, amelyek egymástól elkülönültek és veszélyeztetett fajokként szerepelnek.

Pacific Degu (Octodon pacificus)

A csendes-óceáni degu az Octodontidae családban a rágcsálófaj. A Degu természetes élőhelye Chile szubtrópusi vagy trópusi nedves alföldi erdők. A Degu legnagyobb veszélye az élőhelyveszteség volt. A Degu napközben aktív, aktívan viszonylag primitív oktodontid tulajdonságokkal rendelkezik, hosszú szőrme és farka, amely nem rendelkezik elegendő csomóval. A Degu veszélyeztetett fajnak minősül.

Környezeti fenyegetések és védelmi erőfeszítések

Ezeket és más veszélyeztetett Chiléből származó emlősfajokat az emberi beavatkozás következtében jelentősen csökkentették, és ennek következtében bizonyos védelmi törvények kerültek bevezetésre a populációik megőrzéséhez. Céljuk, hogy szabályozzák és megvédjék a veszélyeztetett emlősök maradék populációját. Összesen 9 legveszélyeztetettebb emlősfaj Chilében.

Chile legveszélyeztetettebb emlősei	Tudományos név
Rövidfarkú csincsilla	Chinchilla brevicaudata
Hosszú farkú csincsilla	Chinchilla lanigera
Pacific Degu	Octodon pacificus
Darwin Foxja	Lycalopex fulvipes
Smoky Bat	Amorphochilus schnablii
Andean Mountain Cat	Leopardus jacobita
Marine Otter	Lontra felina
Dél-Otter folyó	Lontra provokax
Dél-Andok Szarvas	Hippocamelus bisulcus