Azerbajdzsán elnökeinek listája

Amikor a Szovjetunió 1991-ben esett, azerbajdzsán önálló köztársaság lett. Ebben az időben négy elnöke volt. Az első kettőt puccsok és feloszlások követték el, az utolsó kettő pedig apa és fia.

Azerbajdzsán elnökei 1991 óta

Ayaz Mutallibov - 1991-1992

Ayaz Mutallibov volt az utolsó vezetője a szovjet Azerbajdzsánnak és az első független vezetőnek. 1938. május 12-én született Mutallibov 1991 októberétől a független Azerbajdzsán elnöke volt, de 1992. május 15-én az Azerbajdzsán népi frontja megdöntötte. Mutallibov 1938. május 12-én született Bakuban. 1991. szeptember 8-án elnököt választottak egyetlen jelölt nemzeti választáson, és 1991. október 18-án az Azerbajdzsán SSR Legfelsőbb Tanácsa a Szovjetuniótól független országot nyilvánította. Miután megdöntötte, 1992-ben száműzetett Moszkvába.

Abulfaz Elchibey - 1992-1993

Az 1938. június 7-én született Abulfaz Elchibey független volt Azerbajdzsán első demokratikusan megválasztott elnöke. 1992. június 16-tól 1993. június 15-ig tartott, amikor Heydar Aliyev utódja megdöntötte. Elchibey Nakhichevan hegységében, az autonóm szovjet köztársaságban nőtt fel, és korai iskola után Bakuba ment az arabok tanulmányozására az Azerbajdzsán Állami Egyetemen. Egyiptomi fordítóként dolgozott, majd visszatért Bakába és 1969-től 1974-ig előadást tartott egyetemen. Amikor 1992. június 7-én nemzeti választásokat tartottak, Elchibey legyőzte hét másik jelöltet, akik a szavazatok 54% -át vették. Kormányában sikerült, hogy a szovjetek teljes mértékben visszavonják azerbajdzsánból, a volt szovjet köztársaságok közül elsőként a hadsereget. Elchibey kormánya is létrehozta a nemzeti Kaszpi-tengeri haditengerészetet, és megállapodást kötött Oroszországgal, hogy megkapja a baku-alapú szovjet kaszpi haditengerészet egynegyedét. Elchibey elnöke után 1997-ig száműzött Nakhichevan-ba, és Aliyev elnök autokráciájának kritikusává vált. 2000-ben prosztatarákban diagnosztizálták, és augusztus 22-én meghalt Ankarában, Törökországban.

Heydar Aliyev - 1993-2003

Heydar Aliyev 1993 augusztusától 2003 októberéig a Szovjetunió utáni Azerbajdzsán harmadik elnöke volt. 1923. május 10-én született Nakhchivan városában. Miután 1939-ben végzett a Nakhchivan Pedagógiai Iskolában, építészetet tanult az Azerbajdzsáni Ipari Intézetben. Aliyev 1957-ben diplomázott az Azerbajdzsán Állami Egyetemen, ahol történelmet tanult. 1967-ben az Állambiztonsági Bizottság elnöke lett, és általános rangú hadnagyot szerzett. 1969-ben Alijevet Leonid Brezhnev nevezte ki az Azerbajdzsán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkáraként, és az Azerbajdzsán Köztársaság vezetőjévé vált. 1987-re az azerbajdzsáni kommunista párton belül befolyásos posztokat tartott, még öt évig a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának alelnöke. Alijev 1987. októberében lemondott Gorbacsov Mikhael által elkövetett korrupciós vádak miatt.

Ilham Aliyev 2003 - Jelen

Ilham Aliyev, az Azerbajdzsán negyedik elnöke, 1961 december 24-én született Bakuban. 2003. október 31-én Heydar Alijev apja lett. A Bakuban végzett középiskolai tanulmányok után Ilham 1977-ben vett részt a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemen (MSUIR) és 1982-ben végzett. Ilham ugyanazon egyetemen folytatta posztgraduális tanulmányait. 1997-től az Azerbajdzsán Nemzeti Olimpiai Bizottság elnöke. 1999-ben Ilhamot az új Azerbajdzsán Párt elnökhelyettese és az első alelnök választotta 2001-ben. 2003. augusztus 4-én Ilham lett azerbajdzsáni miniszterelnök a parlamenti választásokon keresztül.

Azerbajdzsán kormányzási rendszere

Azerbajdzsánban az elnök nagyrészt ünnepélyes az államfő. De az ország nagy részét aktívan vezeti a miniszterelnök. 1991 óta azerbajdzsán négy elnöke muszlim.