Az Irtysh folyó

Leírás

Az Irtysh-folyó, az Ob-folyó legfelső mellékfolyója, a Kínai Xinjiang tartomány Altaj-hegységének gleccsereiből származik, Mongólia közelében. Ezután északnyugat felé halad Kazahsztánba, és végül csatlakozik az Obhoz a nyugati Szibériában, a hant-mansijszki város közelében, Oroszországba, hogy elárasztja az Északi-sarkot. A folyó teljes folyamata mintegy 4, 248 kilométer távolságra van. Az Ob-Irtysh együttesen a világ 7. leghosszabb folyórendszere. Kína, Kazahsztán és Oroszország számos nagyobb városa a folyó partján fekszik. A folyó fontos hajózható útvonalat jelent azoknak az országoknak az emberek és termékei számára, amelyeken keresztül folyik, és számos nagy kapacitású vízerőművel rendelkezik.

Történelmi szerep

Az Irtysh folyó a mongol és a török ​​népek ősi civilizációinak helyszíne volt. Az egyik leghíresebb csatát, melyet a folyó mentén harcoltak, Irtysh-folyó csata néven ismerték, melyet 657-ben harcoltak a Tang-dinasztia és a nyugati török ​​Khaganate között. Az utóbbi vereséget okozó csatával ez volt az egyik kulcsfontosságú esemény, ami a Tang fölényéhez vezetett a térségben a törökök felett egy ideig. Az évek során a különböző dinasztiák számos háborúval harcoltak egymással, hogy megteremtsék hatalmukat az Irtysh folyó régiójában. Jelenleg azonban a folyót Kína, Kazahsztán és Oroszország 3 országa osztja meg.

Modern jelentőség

A modern időkben az Irtysh-folyó vizei támogatják a nagyszámú kínai, Kazahsztán és Oroszországi bankjainak igényeit. A kínai Xinjiang tartományban az Irtysh ipari igényekre, mezőgazdasági célokra, halászatra és vízfogyasztásra szolgál. Kazahsztánban és Oroszországban a folyó a tengeri háborús gépek, a személyszállító hajók és a teherhajók számára jelentős közlekedési útvonalat jelent a jégmentes időszakban. Kínában, Kazahsztánban és Szibériában az Irtysh mentén nagyszámú vízerőmű épült, hogy megfeleljen a folyó közelében található emberi települések energiaigényeinek.

Habitat

Az Ob-Irtysh-folyó a kazahsztáni és oroszországi poláris édesvízi élőhely része. Az Irtysh által elvezetett régióban nagyrészt kontinentális éghajlat uralkodik. A folyó partjainál a növényzet mintázata nagyban változik, a sztyeppek, a tűlevelű erdők és a mocsaras vizes élőhelyek között mozog. Az Irtysh vizeiben kereskedelmi szempontból fontos halfajok, mint például a süllő, az oroszlán, a sturge, a burbot és a tschirr találhatóak. A folyó mentén fekvő területeken is szibériai anyák, nyércek, rágcsálók, rókák és farkasok, valamint számos madárfaj található.

Veszélyek és viták

A jelentések szerint az ipari üzemek és más projektek fejlesztése a kínai Xinjiang tartományban, az Irtysh folyó forrása közelében, az Altaj-hegység közelében, a Mongoli közelében, jelentősen gátolja a folyó víz minőségét. A veszélyes vegyi anyagokat az iparágakból a folyóvízbe táplálják, a vizet szennyező anyagokkal töltik, és nem biztonságosak az emberi fogyasztásra. Kína növekvő népessége és ipari igényei szintén felelősek a nagy mennyiségű víz kivonásáért az Irtysh-től. A 2010–2011-es időszakban a folyó vízkészletének 30% -át a kínai lakosság fogyasztotta. Ez végső soron súlyos vízhiányhoz vezethet Kazahsztánban és Oroszországban. A megfelelő határokon átnyúló együttműködés hiánya ezen országok között a vízhiány és a szennyezés elleni küzdelem kérdésében komoly jövőbeli vitákat okozhat.