10 dolog, amelyek Kínában betiltottak

A kínai gazdaság a világ egyik leggyorsabban növekvő országa, amely a világ 21. századi globális gazdasági hatalmává vált. A kínai hatóságok milliárdos dollárt használtak arra, hogy az országot külföldi befektetőknek értékesítsék, mint nyitott gazdaságot. A kommunista kormány azonban büntetőjogi törvényeket tartalmaz, amelyek pozitív és negatív hatással voltak a gazdaságra. E törvények kezelésében a kínai szabályozók az elmúlt években betiltották a következő dolgok használatát.

1. Google

Annak ellenére, hogy az Alexa rangsorban első helyen állt, és a világ első számú keresőmotorja, a Google Kínában betiltott. A tilalom magában foglalja a Google-hoz kapcsolódó webhelyeket is, mint például a Gmail, a Picasa és a Google Térkép. A Google 2014-ben blokkolta a kínai kormányt, de néhány Google-kapcsolt webhely, például a Google Plus és a Google Dokumentumok 2011-ben blokkolva volt. A kínai kormány indokolta a tilalmat, mivel a Google a kínai felhasználásra vonatkozó információkat nem -Chinese szerverek, amelyek Kína számára elfogadhatatlanok. A pekingi székhelyű kormány nem is elégedett a Google-felhasználók hozzáférésének szabadságával, és ezért a kínai állampolgárok potenciálisan hozzáférhetnek a gyulladásos tartalmakhoz az internetről, és az ilyen tartalmak szűrése problémás is a Nagy Tűzfal használatával. Más magyarázatok meglehetősen ellentmondásosak, beleértve azt a elméletet, amely szerint a kínai kínai alternatív keresőmotor, a Baidu, akinek tartalma a kínai cenzúra alá van vetve, megakadályozza a Google-nak a kínai blokkolását.

2. Facebook

2009 júliusában a legnagyobb szociális média webhelyet, a Facebookot Kínában blokkolták. A szociális média webhelye Kínában széles körben elterjedt, de a 2009-es események következtében a kínai kormány döntést hozott. 2009 júliusában a Xingjiang aktivisták a Facebookot használták széles körben elterjedt erőszakos zavargások megszervezésére, amelyek mintegy 200 ember halálához vezettek, akik közül sokan nők és gyermekek voltak. Ezek a protestek, amelyek Urumqi-lázadásokként váltak ismertté, az utolsó szalma volt, és a kínai kormányt megakadályozta, hogy blokkolja a Facebookot Kínában. Kína a döntése ellenére állt, annak ellenére, hogy a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg gyakori látogatást tett Pekingbe.

3. Pillanatkép

A népszerű képmegosztó mobilalkalmazást, a (z) weboldalt is blokkolta a kínai kormány. A (z) Instagram-t azért blokkolták, mert az alkalmazás személyes adatokat tudott tárolni a kínai állampolgárokról Kínán kívüli szervereken. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai állampolgárok nem igénylik a mobil alapú alkalmazást a QQ néven ismert kínai egyenértékű exponenciális növekedés miatt, amely az egész országban körülbelül 73 millió felhasználóval rendelkezik.

4. Twitter

A szociális média óriás, a Twitter 2009 júniusában tiltották Kínában, mivel az ország a Tiananmen-mészárlás 20. évfordulója alkalmából figyelte. Peking ideges volt a szociális média kínai állampolgárok általi használatával kapcsolatban, amit a kormány úgy érezte, hogy a disszidensek használhatják a gyulladásos információk terjesztésére. A kínai kormány szerint a szociális média honlapja tiltott a kínai média cenzúra törvényeinek megsértésével. Azonban a Twitter hiánya Kínában nem hoz létre vákuumot, mivel a kínai szociális média fanatikusok a népszerű helyi egyenértékű, Weibo-t használják. A tilalom ellenére a Twitter körülbelül 10 millió felhasználóval rendelkezik Kínában, akik VPN-eket használnak a kormány tűzfalának megsértésére.

5. Instagram

Instagram volt egy másik nagy képmegosztó mobilalkalmazás, amelyet Kínában betiltottak. A kínai kormány 2014. szeptember 19-én betiltotta a mobilalkalmazást. A tilalom a mobilalkalmazásnak a Hong Kong városát elnyelő 2014-es demokrácia elleni tiltakozások résztvevői általi használata volt. A tüntetések résztvevői Instagramot használtak a város eseményeiről szóló képek megosztására, miközben a többi állampolgárt arra kérték, hogy csatlakozzanak. A tiltakozások ellenére a mobilalkalmazás tilalma soha nem szűnt meg, és még mindig érvényesül.

6. Pinterest

A Pinterest lett a legfrissebb weboldal, amelyet a kínai kormány betiltott, miután a népszerű képmegosztó honlapot 2017 márciusában betiltották. A tilalom meglehetősen meglepő volt, a felhasználók számára a legkevésbé mondható, hogy a szokásos tartalom a Pinteresten nem tekinthető polarizálónak vagy érzékeny a nemzetbiztonságra. A Pinterest által megosztott tartalom általában divat-orientált, ezért a kritikusok nem hiszik, hogy a tilalmat politikailag kezdeményezték, de protekcionista lépés lehet Pekingből. Számos helyi weboldal jött létre, hogy kitöltse a Pinteresten maradt üreget, köztük a BABA-t, az Alibaba társultat.

7. Weboldalak

Kína minden nap aktívan blokkolja a több ezer weboldal használatát, mivel továbbra is végrehajtja a cenzúra törvényeit. A webes oldalakat, amelyek hamis információkat vagy gyulladásos tartalmakat terjesztenek, Kína internetes rendőrségei választanak ki, amelyek becslések szerint akár 2 millió tiszt. Az internetes cenzúra Kínában olyan skálán működik, amelyet a világ bármely más országában nem látnak, az ország magasan fejlett technológiát alkalmaz, hogy kizárja a vitatott webes tartalmat.

8. Külföldi filmek

A hollywoodi filmek szerelmesei szerte a világon, a blokkolóval, akiknek több millió követői vannak Kínában. A kínai kormány azonban korlátozta a külföldi filmek számát, amelyeket a kínai színházakban mutatnak be, a jelenlegi maximum 34 filmet évente. A kiválasztott filmek szintén nagy cenzúrát szenvednek el a kormányzati cenzúrákkal, amelyek eltávolítják a kommunista kormánynak sértőnek vagy sértőnek tekintett tartalmat.

9. E-könyvek és videók

Az e-könyvek és videók nem kímélték a kínai kormány webes tartalmának megtisztítását. A DisneyLife, a video-streaming szolgáltatást 2017 áprilisában betiltotta a kormányzati szabályozók, és kevés indokolást adtak a tilalom okairól. A DisneyLife-t a kínai e-kereskedelmi óriás Alibaba szolgáltatta, és csak öt hónapig működött. A tilalom egy évvel azután következett be, amikor a kínai szabályozók tiltották az iBook Store-t, az Apple E-könyvek szolgáltatást 2016 áprilisában.

10. Kaszinók

A szerencsejátékot a kínai kormány tiltotta 1949-ben, de a tilalmat nem alkalmazták megfelelően a földalatti kaszinókat létrehozó kínai vállalkozókkal. A földalatti szerencsejáték-kultúra elterjedtebb Macau-ban, amelynek kaszinóipara nagyobb, mint Amerika Las Vegasé. Az utóbbi években azonban Peking intenzív korrupcióellenes mozdulatot indított, amelynek célja az ország földalatti kaszinóinak kivonása.

Kína szigorú politikáinak kritikája

Kína mind országos, mind nemzetközi szinten széles körű kritikát és elítélést kapott a kormány általi ellenőrzés és az internet cenzúrája miatt. A kritikusok a digitális média cenzúráját az országban diktatórikusnak és a gazdaság növekedését károsítónak látják. A flipsideen a nagy digitális platformok betiltása lehetőséget teremtett a helyi fejlesztésű weboldalak - például a QQ és az Alibaba - fejlődésére.