10 dolog, amelyek Kínában betiltottak
A kínai gazdaság a világ egyik leggyorsabban növekvő országa, amely a világ 21. századi globális gazdasági hatalmává vált. A kínai hatóságok milliárdos dollárt használtak arra, hogy az országot külföldi befektetőknek értékesítsék, mint nyitott gazdaságot. A kommunista kormány azonban büntetőjogi törvényeket tartalmaz, amelyek pozitív és negatív hatással voltak a gazdaságra. E törvények kezelésében a kínai szabályozók az elmúlt években betiltották a következő dolgok használatát.
1. Google
Annak ellenére, hogy az Alexa rangsorban első helyen állt, és a világ első számú keresőmotorja, a Google Kínában betiltott. A tilalom magában foglalja a Google-hoz kapcsolódó webhelyeket is, mint például a Gmail, a Picasa és a Google Térkép. A Google 2014-ben blokkolta a kínai kormányt, de néhány Google-kapcsolt webhely, például a Google Plus és a Google Dokumentumok 2011-ben blokkolva volt. A kínai kormány indokolta a tilalmat, mivel a Google a kínai felhasználásra vonatkozó információkat nem -Chinese szerverek, amelyek Kína számára elfogadhatatlanok. A pekingi székhelyű kormány nem is elégedett a Google-felhasználók hozzáférésének szabadságával, és ezért a kínai állampolgárok potenciálisan hozzáférhetnek a gyulladásos tartalmakhoz az internetről, és az ilyen tartalmak szűrése problémás is a Nagy Tűzfal használatával. Más magyarázatok meglehetősen ellentmondásosak, beleértve azt a elméletet, amely szerint a kínai kínai alternatív keresőmotor, a Baidu, akinek tartalma a kínai cenzúra alá van vetve, megakadályozza a Google-nak a kínai blokkolását.
2. Facebook
2009 júliusában a legnagyobb szociális média webhelyet, a Facebookot Kínában blokkolták. A szociális média webhelye Kínában széles körben elterjedt, de a 2009-es események következtében a kínai kormány döntést hozott. 2009 júliusában a Xingjiang aktivisták a Facebookot használták széles körben elterjedt erőszakos zavargások megszervezésére, amelyek mintegy 200 ember halálához vezettek, akik közül sokan nők és gyermekek voltak. Ezek a protestek, amelyek Urumqi-lázadásokként váltak ismertté, az utolsó szalma volt, és a kínai kormányt megakadályozta, hogy blokkolja a Facebookot Kínában. Kína a döntése ellenére állt, annak ellenére, hogy a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg gyakori látogatást tett Pekingbe.
3. Pillanatkép
A népszerű képmegosztó mobilalkalmazást, a (z) weboldalt is blokkolta a kínai kormány. A (z) Instagram-t azért blokkolták, mert az alkalmazás személyes adatokat tudott tárolni a kínai állampolgárokról Kínán kívüli szervereken. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai állampolgárok nem igénylik a mobil alapú alkalmazást a QQ néven ismert kínai egyenértékű exponenciális növekedés miatt, amely az egész országban körülbelül 73 millió felhasználóval rendelkezik.
4. Twitter
A szociális média óriás, a Twitter 2009 júniusában tiltották Kínában, mivel az ország a Tiananmen-mészárlás 20. évfordulója alkalmából figyelte. Peking ideges volt a szociális média kínai állampolgárok általi használatával kapcsolatban, amit a kormány úgy érezte, hogy a disszidensek használhatják a gyulladásos információk terjesztésére. A kínai kormány szerint a szociális média honlapja tiltott a kínai média cenzúra törvényeinek megsértésével. Azonban a Twitter hiánya Kínában nem hoz létre vákuumot, mivel a kínai szociális média fanatikusok a népszerű helyi egyenértékű, Weibo-t használják. A tilalom ellenére a Twitter körülbelül 10 millió felhasználóval rendelkezik Kínában, akik VPN-eket használnak a kormány tűzfalának megsértésére.
5. Instagram
Instagram volt egy másik nagy képmegosztó mobilalkalmazás, amelyet Kínában betiltottak. A kínai kormány 2014. szeptember 19-én betiltotta a mobilalkalmazást. A tilalom a mobilalkalmazásnak a Hong Kong városát elnyelő 2014-es demokrácia elleni tiltakozások résztvevői általi használata volt. A tüntetések résztvevői Instagramot használtak a város eseményeiről szóló képek megosztására, miközben a többi állampolgárt arra kérték, hogy csatlakozzanak. A tiltakozások ellenére a mobilalkalmazás tilalma soha nem szűnt meg, és még mindig érvényesül.
6. Pinterest
A Pinterest lett a legfrissebb weboldal, amelyet a kínai kormány betiltott, miután a népszerű képmegosztó honlapot 2017 márciusában betiltották. A tilalom meglehetősen meglepő volt, a felhasználók számára a legkevésbé mondható, hogy a szokásos tartalom a Pinteresten nem tekinthető polarizálónak vagy érzékeny a nemzetbiztonságra. A Pinterest által megosztott tartalom általában divat-orientált, ezért a kritikusok nem hiszik, hogy a tilalmat politikailag kezdeményezték, de protekcionista lépés lehet Pekingből. Számos helyi weboldal jött létre, hogy kitöltse a Pinteresten maradt üreget, köztük a BABA-t, az Alibaba társultat.
7. Weboldalak
Kína minden nap aktívan blokkolja a több ezer weboldal használatát, mivel továbbra is végrehajtja a cenzúra törvényeit. A webes oldalakat, amelyek hamis információkat vagy gyulladásos tartalmakat terjesztenek, Kína internetes rendőrségei választanak ki, amelyek becslések szerint akár 2 millió tiszt. Az internetes cenzúra Kínában olyan skálán működik, amelyet a világ bármely más országában nem látnak, az ország magasan fejlett technológiát alkalmaz, hogy kizárja a vitatott webes tartalmat.
8. Külföldi filmek
A hollywoodi filmek szerelmesei szerte a világon, a blokkolóval, akiknek több millió követői vannak Kínában. A kínai kormány azonban korlátozta a külföldi filmek számát, amelyeket a kínai színházakban mutatnak be, a jelenlegi maximum 34 filmet évente. A kiválasztott filmek szintén nagy cenzúrát szenvednek el a kormányzati cenzúrákkal, amelyek eltávolítják a kommunista kormánynak sértőnek vagy sértőnek tekintett tartalmat.
9. E-könyvek és videók
Az e-könyvek és videók nem kímélték a kínai kormány webes tartalmának megtisztítását. A DisneyLife, a video-streaming szolgáltatást 2017 áprilisában betiltotta a kormányzati szabályozók, és kevés indokolást adtak a tilalom okairól. A DisneyLife-t a kínai e-kereskedelmi óriás Alibaba szolgáltatta, és csak öt hónapig működött. A tilalom egy évvel azután következett be, amikor a kínai szabályozók tiltották az iBook Store-t, az Apple E-könyvek szolgáltatást 2016 áprilisában.
10. Kaszinók
A szerencsejátékot a kínai kormány tiltotta 1949-ben, de a tilalmat nem alkalmazták megfelelően a földalatti kaszinókat létrehozó kínai vállalkozókkal. A földalatti szerencsejáték-kultúra elterjedtebb Macau-ban, amelynek kaszinóipara nagyobb, mint Amerika Las Vegasé. Az utóbbi években azonban Peking intenzív korrupcióellenes mozdulatot indított, amelynek célja az ország földalatti kaszinóinak kivonása.